Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

Ö. KOVÁCS József: Mintavétel Kecskemét XVIII. századi történetéből: a mezővárosi társadalom és a zsidóság

gyapjú, amelybűi egy rőf posztó szokott lenni, posztóul visszajön a mi országunkba, azért kenteiének legyünk 3-4 forintokat is adni. Ez a felettébb való nagy improportió is azonnal kisebbedne, ha az első kézhez való eladásra vezettetnének az ország lakosai. Most pedig mindebbűl az improportiobúl két iszonyú hasznot vesznek a zsidó gyapjús kereskedők, mind pedig kétsze­res kárt vallanak a gyapjús gazdák, mert nagy részént a posztóval is azon zsidók kereskednek, akik a gyapjúval, és így mikor a gyapjút olcsón veszik, akkor is kárt tesznek neki, mikor pedig a lakos drágán posztót vesz tőlük, akkor sokkal tetemesebb kárral a kárt tetézik. 8- szor. De talán azt mondja valaki: Res tantum valet, quantum, valere potest. Mi erre azt feleljük, hogy a csalárdság senki részére nem kedvezhet, kivált az adásokban és vevésekben a dolgok belső valorát kell nézni, nem pedig a csalárdságot, amely minden commerciumoknak kiforgatója. Azon­ban nemde nem felettébb káros-e, hogy ezen zsidó kereskedők kicsiny serege elnyomjon több milliót, és a statust mind tehetségivei, mind vérivel szolgáló hazafiakat, nem a haza, nem a király hasznáért, hanem egyedül a maga utálatos fösvénységiért, holott nincs nagyobb veszedelem, hogy ha valamely országban egyik status a másiknak, egyik lakos a másiknak, annyival inkább tehát egynehány kereskedő terhére, és csalárdsággal való felforgatására igyekszik a commerciumnak, sőt az ilyenek talán károsabbak, mint a tolva­jok. Mert secundum regulás iuris: Dolosa persuasio plus est, quan violenta coaetio. Amazok pedig csak coaetioval, ezek pedig csalárdsággal is fosztanak meg rendes jövedelmeiktűi bennünket. 9- szer. Nem mi reánk lévén bízva azon kérdése a politicusoknak: kérosok­e, hasznosok-e valamely statusnak, és mennyire károsak legyenek a zsidók, azt nem is feszegetjük. Elég bizonyságok erre az elszegényedett Lengyelor­szággal együtt édes hazánknak is azon szegényebb része, ahol ezek számosan megtelepedtek. Az az egy legbizonyosabb, hogy akármely országokban ők megsenyvedtetnek, mindenütt a directionak és politiának nagy szeme és vigyázása van reájok, hogy a commerciumbeli csalárdságban felettébb el ne merüljenek, és ez által a státusnak, számosabb tagjainak tetemes károkat ne okozzanak. 10- szer. De hiszen meg is vágynak már régen a felséges rendelések, hogy ezek is mindenféle mesterségre, és a földmívelésre is alkalmaztassák magokat. Úgy de még ezek soha effectusba nem mentek. Mert midőn érzik ők, hogy minden kézimesterségeknél könnyebb legyen a csalárdságot gyakorolni és annak kenyerét enni, de mivel a csalárdságra nagy mechanismus nem kell, erős munka kell pedig a földmívelésre, ez az oka, hogy az ő zabolátlanságok­nak semmi akadályok nem lévén, a felséges rendeléseket is szabadon dudál­ják ezen részben. 11- szer. De hogy ne is dudálhatnák, holott ezek oly titkos, és megtudhatat-

Next

/
Thumbnails
Contents