Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
Ö. KOVÁCS József: Mintavétel Kecskemét XVIII. századi történetéből: a mezővárosi társadalom és a zsidóság
gyapjú, amelybűi egy rőf posztó szokott lenni, posztóul visszajön a mi országunkba, azért kenteiének legyünk 3-4 forintokat is adni. Ez a felettébb való nagy improportió is azonnal kisebbedne, ha az első kézhez való eladásra vezettetnének az ország lakosai. Most pedig mindebbűl az improportiobúl két iszonyú hasznot vesznek a zsidó gyapjús kereskedők, mind pedig kétszeres kárt vallanak a gyapjús gazdák, mert nagy részént a posztóval is azon zsidók kereskednek, akik a gyapjúval, és így mikor a gyapjút olcsón veszik, akkor is kárt tesznek neki, mikor pedig a lakos drágán posztót vesz tőlük, akkor sokkal tetemesebb kárral a kárt tetézik. 8- szor. De talán azt mondja valaki: Res tantum valet, quantum, valere potest. Mi erre azt feleljük, hogy a csalárdság senki részére nem kedvezhet, kivált az adásokban és vevésekben a dolgok belső valorát kell nézni, nem pedig a csalárdságot, amely minden commerciumoknak kiforgatója. Azonban nemde nem felettébb káros-e, hogy ezen zsidó kereskedők kicsiny serege elnyomjon több milliót, és a statust mind tehetségivei, mind vérivel szolgáló hazafiakat, nem a haza, nem a király hasznáért, hanem egyedül a maga utálatos fösvénységiért, holott nincs nagyobb veszedelem, hogy ha valamely országban egyik status a másiknak, egyik lakos a másiknak, annyival inkább tehát egynehány kereskedő terhére, és csalárdsággal való felforgatására igyekszik a commerciumnak, sőt az ilyenek talán károsabbak, mint a tolvajok. Mert secundum regulás iuris: Dolosa persuasio plus est, quan violenta coaetio. Amazok pedig csak coaetioval, ezek pedig csalárdsággal is fosztanak meg rendes jövedelmeiktűi bennünket. 9- szer. Nem mi reánk lévén bízva azon kérdése a politicusoknak: kérosoke, hasznosok-e valamely statusnak, és mennyire károsak legyenek a zsidók, azt nem is feszegetjük. Elég bizonyságok erre az elszegényedett Lengyelországgal együtt édes hazánknak is azon szegényebb része, ahol ezek számosan megtelepedtek. Az az egy legbizonyosabb, hogy akármely országokban ők megsenyvedtetnek, mindenütt a directionak és politiának nagy szeme és vigyázása van reájok, hogy a commerciumbeli csalárdságban felettébb el ne merüljenek, és ez által a státusnak, számosabb tagjainak tetemes károkat ne okozzanak. 10- szer. De hiszen meg is vágynak már régen a felséges rendelések, hogy ezek is mindenféle mesterségre, és a földmívelésre is alkalmaztassák magokat. Úgy de még ezek soha effectusba nem mentek. Mert midőn érzik ők, hogy minden kézimesterségeknél könnyebb legyen a csalárdságot gyakorolni és annak kenyerét enni, de mivel a csalárdságra nagy mechanismus nem kell, erős munka kell pedig a földmívelésre, ez az oka, hogy az ő zabolátlanságoknak semmi akadályok nem lévén, a felséges rendeléseket is szabadon dudálják ezen részben. 11- szer. De hogy ne is dudálhatnák, holott ezek oly titkos, és megtudhatat-