Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

Negyedszer: Az iparosok és a napszámosok pedig csak háztartásukban szükséges szerszámaiknak örvendezhetnek, ugyanakkor az iparosoknak 50-50 rajnai tallért fizetünk szerszámkészletük beszerzéséhez. Ötödször: Minden család legidősebb fia fel van és lesz mentve a katonai szolgálat alól. Hatodszor: Minden családot Bécsből szabadon viszünk a települési helyére, az ehhez szükséges utazási költségeket fizetjük nekik. Utána addig tartjuk el, amíg a család képes nem lesz önmagáról gondoskodni. Ha pedig ez idő lejárta után valamelyik család önhibáján kívül bajba esne, úgy előleget adunk neki, 3 év utáni visszafizetés fejében. Hetedszer: Az újonnan érkezőknek, akik az úton az éghajlatváltozás miatt, vagy bármely más módon megbetegednének, egészségüket mihamarabb vissza kell adni, ezért kórházakat létesítünk, hogy ott a leggyorsabban ingyen kezelhessék őket. Nyolcadszor: Végül a letelepedés napjától 10 évi adómentességet biztosítunk a telepesek számára: nem fizetnek állami, úrbéri adót, részt, vagy terhet semmilyen néven sem. 10 év után pedig a hagyományos adót fizetik, mint az ország többi lakója. Ezt a határozatot és akaratnyilvánítást az igazság bebizonyítására okmánynyal pecsételjük és császári és királyi pecséttel ellátjuk. Bécsben, 21. szeptember, anno 1782. Joseph."

110 Az új telepítések iránya egyrészt a még lakatlan pusztákra, másrészt olyan községekbe irányult, ahol sok üres telek és műveletlen föld volt még. Az 1783 —89-ig terjedő akcióban (3. Schwabenzug) 3500 család került Bácskába.

111 Ezen utolsó 18. századi telepítési akció ismételten Bácska déli részét érintette. Megyénk községei közül csak Almás (ma Bácsalmás) kapott telepeseket ennek keretében, 1786-ban. A többi — még tárgyalandó — község belső népmozgás, földesúri toborzás révén kapott német telepeseket. 110 Johann Eimann: Der Deutsche Kolonist. Bp. 1894. 79—81. oldal. Fordította: Zorn Antal. 111 Uo. 96. oldal.