Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

CSÁVOLY 1726-ban Czobor Márk tulajdonaként még lakatlan puszta. 1730-tól a kalocsai érseké Csávoly, de az állandó határviták és elbirtoklások miatt alig lakják. 1734-ben 26 adózója van, s 1734-től önálló község. 1736-ban 511 bunyevác és magyar lakója van, akik elsősorban juhászattal foglalkoznak.

112 Az érsekek (előbb Csáky Imre, majd Patachich Ádám) nagyobb hasznot várva, intenzívebb gazdálkodásra, földművelésre ösztönzik alattvalóiakat, akik inkább vándorbotot vesznek kezeikbe. 1762-ben csak 450 fő lakja a falut. 1776-ban 50 magyar érkezik, de 1778-ban a 75 adófizetőből csak 29 a magyar.

113 Patachich Ádám érsek elégedetlenül szemléli csávolyi birtoka vergődését. Ugyanakkor Hajós, Nádudvar és Császártöltés német telepesei révén már virágzik. Sürgősen német telepesek után néz. A Német Birodalomból a nagy költségek miatt már nem számíthat, így másik 3 birtokáról csalogatja a jobbágyokat. A hosszú fuvarok és a bajai vásárok révén tudomást szereznek a csávolyi lehetőségekről a soroksári német telepesek is, akiknek a súlyos földesúri terhek fizetése elleni lázadás, s egy tűzvész miatt ugyancsak lehetetlenné vált ott a helyzetük. A németek első jelenlétét már 1749-ben regisztrálták. Ezen első bevándorlók nagyrészt iparosok voltak, akik évekig vagy esetleg évtizedekig laktak itt, majd tovább vándoroltak. Csak később jelentek meg a földművelő németek Császártöltésről, Hajósról, Nádudvarról. 1779-ben a következő német családnevekkel találkozunk az oklevelekben: Friedrich, Koch, Czalinger, Endler, Thor, Iffert, Stegner, Friß, Ulrich, Hisperger, Suller, Neidhart, Keller, Klain.

114 1781-ben az érsek előkészületeket tett nagyszámú német telepes befogadására. Nagy vendégfogadót alakított ki, hogy az újonnan érkezők házaik elkészültéig ott lakhassanak. Emellett Ballá Antal földmérő vezetésével újrafelosztásra kerültek a jobbágytelkek is. Ebből megállapíthatjuk, hogy a 125 összeírt családból 70 bunyevác, 25 magyar, 31 német rendelkezett földdel. A németek közül 5 negyedtelkes, 20 féltelkes, 5 egész telkes jobbágy volt. 112 Paul Flach: Goldene Batschka, 180. oldal. 113 Mandics Mihály: Fejezetek Csávoly község krónikájából. Csávoly, 1969. 34. oldal. 114 Csávoly 1780—1980. Heimatbuch einer ungarndeutschen Gemeinde aus der Batschka Waiblingen, 1980. 34—35. oldal.