Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

SOLTVADKERT Újratelepítés éve: 1745 Német neve: Wankert Mohács után majd 200 évig lakatlan, s megszakításokkal gazdátlan is Vadkert puszta. A Tegzes család 1674-ben zálogként szerezte meg, amit 2 évvel később 400 tallérért megvásárolt.

66 A Tegzes család egyik leszármazottja, Tegzes János kuruc kapitány 1721. november 2-án Vadkertet eladta Orczy István Duna—Tisza közi kunkapitánynak.

67 Mivel a puszta lakatlan volt, Orczy birtokának legelőit bérbe adta a szalkszentmártoniaknak, de érdekében állott a puszta benépesítése is. 1722ben 3 német család érkezett bérlőként a pusztára. Név szerint a Deuchert (Teugert), Lehr és Müller család. Őket követte 1723-ban a Ferber, 1730-ban a Schilling, 1737-ben a Weisz és 1739-ben az Ungarn család. Kruttschmitt Antal soltvadkerti ágostai hitvallású evangélikus főesperes kutatásai szerint az első német telepesek többségében a Tolna megyei Nagyszékely községből érkeztek.

68 A 7 család nyilván megtalálta számítását, s arra gondoltak, ha többen lennének, ők vehetnék bérbe egész Vadkertet. Kerestek, hívogattak is társakat, elsősorban a már Magyarországra költözött honfitársaiknak üzengettek. Elgondolásuk tetszett Orczynak is. A benépesítés azonban lassan haladt, amit az is bizonyít, hogy 1745. április 16-án csupán 7 új német telepessel kötött szerződést a földesúr, amely így szól: „Vadkert Pusztának a svábok által 1745. évben történt megszállásáról szóló okirat. (Lemásolta a községi elöljáróság kezeinél levő copiáról (másolatáról) Pupák János vadkerti plébános 1885. évben.) Minek utanna a Felséges Ur Isten Edes Hazánkat nem tsak belső, de külső Háborúktól is megmentette volna s az kellemetes Békességnek gyümölcse Hazabéliekre annyira terjedt volna, hogy még a szomszédos országok népe 66 Nagy-Pál István: Soltvadkert. Soltvadkert, 1975. 15. oldal. 67 Uo. 18. oldal. 68 Uo. 25. oldal és Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárából Pest-Pilis-Solt vármegye és kiegészítések 466. oldal.