Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

felemeltetésünk 11. évében. Zajezdai Gróf Patachich Gábor, kalocsai érsek s. k. A Császár Tőtés-i szerződés az 1743. évből."

62 A telepítőlevél feltételeit tekintve egyike a legszigorúbbaknak. A szőlők csak 4, a szántók 2 évig mentesek a szolgáltatás alól. Az erdőkben a faizás, a halászat is tilos. A terület fekvéséről, a talaj minőségéről nem is beszélve. A lakosság származását Bánáti Miklós császártöltési tanító, helytörténeti kutató sokirányban és hosszasan kutatta. Végül kétséget kizáróan megállapította, hogy a császártöltési német telepesek első csoportjai 1743—50 között Württemberg nyugati részén fekvő Oberschwabenből jöttek.

63 Adataink vannak arról is, hogy 1743—48 között 13 család érkezett Hajósról és 1744 —50 között ugyancsak 13 család Nádudvarról.

64 1770 1780 1828 Telkes jobbágy 81 83 93 Házas zsellér 23 27 75 Hazátlan zsellér 5 12 Összesen: 104 115 181

05 A népesség további alakulását az alábbi táblázat mutatja be. Év Összlakosság Ebből német 1880 1933 1579 1900 2649 491 1920 3166 — (!) 1941 3670 2621 1960 4198 31 1980 3424 13 2314 A fenti statisztikai kimutatás érzékelteti talán legplasztikusabban, hogy 100 év alatt milyen végletek voltak a nemzetiségi politikában és gyakorlatban. 1880—1920-ig sikerült a magyarosítási törekvés helyi hatalmasságainak bebizonyítaniuk az egyébként majdnem tiszta német községről, hogy magyar. (Legalábbis papíron!) Az 1960-as és 80-as német adatokat az óvatosság diktálta, mert a helyi tanács szerint 1980-ban még mindig 2314 német lakott itt. 62 Uo. 40-^5. oldal. 63 Uo. 62. oldal. 64 Paul Flach: Siedlungsgeschichte von Császártöltés. München, 1969. 53—54. oldal. 65 Uo. 60., 70. oldal, valamint Bánáti: I. m. 81. oldal.