Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

A német polgárok súlyát jelzi, hogy 1714-ben egy Augustin nevű német a város bírója. 1720-ban Csáky Imre kalocsai érsek a délszlávok (szerbek) „kiegyenlítésére" magyarokat, németeket és szlovákokat telepít Bajára. E telepítés előtt 216 délszláv jobbágy mellett 16 magyart és csupán 5 németet találunk. Az iparosok száma 35.

54 1722-ben Csáky érsek Schretl Károly benedekrendi szerzetest nevezi ki német lelkésszé. Ez utóbbi írja 1723-ban a kamarának, hogy Baján már 50 német család lakik.

55 Hogy honnan jöttek, azt nehéz megállapítani. Egyes feltételezések szerint Ausztriából, Bajorországból, de a kereskedelmi központból adódó előnyök miatt is Tolnából, Baranyából, s a környező német községekből is minden bizonnyal.

56 A németek száma gyorsan nő, s a 18. század közepére már a lakosság 30%-át teszik ki. 1779-ben Grassalkovich Antal a mezőváros földesura a következőképpen határozott: „Minthogy e város római katolikus, nemzetiségre nézve magyar és német hívei duplán felülmúlják a görög szertartáson levő lakosokat, ezért a vegyes nemzetiségiek vigaszára csakúgy, mint a két valláson levő népek elégtételére, szem előtt tartassék a bíró tisztségnél a mód, miszerint egyik évben magyar, másikban német, harmadikban rác legyen a bíró . . . Ezért továbbá elrendeltetik, hogy minden nemzetiségből 4 tanácstag legyen."

57 Az első bácskai német iskolát Baján nyitották meg 1722-ben, vagy talán még előbb.

58 1791-ben már 6983-an, 1816-ban 8807 fő lakja Baját.

59 A lakosság további gyarapodását a következő táblázaton láthatjuk: Év Összlakosság Ebből német 1880 22 397 2163 1900 20 361 1571 1920 22 709 1922 1941 32 309 2364 1960 29 947 Nincs adat 1980 37 399 Nincs adat III. Károly uralkodása alatt — mint fentebb láthattuk — 4 helységet alapítottak, népesítettek be földesuraik németekkel szervezett telepítés keretében. Ezek közül Csatalja Bácska egyik legrégebbi német települése. Mind 54 Ritlop Éva: A bajai németség településtörténete. Szakdolgozat a pécsi JPTE német tanszéke tulajdonában Pécs, 1961. 8. oldal. 55 Paul Flach: Zur entstehungsgeschichte der deutschen Pfarrei un Pfarrkirche von Baja, München, 1974. 8. oldal. 56 Ritlop Éva: I. m. 8. oldal. 57 Paul Flach: Goldene Batschka 171—172. oldal. 58 Uo. 59 Ritlop Éva: I. m. 13. oldal.