Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

1828-ban már 1144 fő, ebből jobbágy házas zsellér hazátlan zsellér 139 31 9(50) A lakosság további alakulását az alábbi táblázat mutatja be: Ev Összlakosság Ebből német 1880 1900 1920 1941 I960 1980 1774 2199 2418 2758 2461 2003 1668 2081 2290 2415 268 163 289 Sem telepítés, sem nagyságrendje miatt nem lehet a fenti községek sorában Baját megemlíteni. Azonban központi fekvése, a török után dinamikus növekedése, majd városi rangja, benne viszonylag nagy számú német bevándorló miatt itt kell szerepeltetnünk. Német neve: Frankenstadt Baja 1687-ben szabadult fel a török alól. 1693-tól már császári katonai erőd, 1694-től vám- és pénzügyőri központ, 1695-től járási székhely, 1696-tól mezőváros. 1699-ben császári sóhivatal létesül itt.

51 Nyilvánvaló, hogy a felállított hivatalok számos munkáskezet, iparost, hivatalnokot igényeltek. Egyre több kereskedőt is vonzott a város. Az újonnan érkezettek nagyobbik része német volt, akiknek száma az őslakosnak számító délszlávok mellett egyre inkább növekedett. Mivel a betelepült németek igen vallásosak voltak, német lelkészt kértek, s ismét külön templom építésére is vállalkoztak.

52 Hogy valóban létezett itt német templom, bizonyítja egy 1723-ból származó kamarai felterjesztés, miszerint „a most létesített német lelkészség már régebben is létezett, de a magyar zavargások (értsd: Rákóczi-szabadságharc) a német templomot a föld színével tették egyenlővé, a lelkészt pedig híveivel együtt elkergették.

53 Ez 1708-ban történt. 50 OL Conscriptio Regnicolaris 1828. 51 Paul Flach: Zur entstehungsgeschichte der deutschen Pfarrei und Pfarrkirche von Baja. München, 1974. 5—6. oldal. 52 Uo. 6. oldal. 53 Uo. 7. oldal. BAJA