Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

év óta lakván, házakkal és mindennel jól ellátott s felszerelt gazdasággal bírnak, nemkülönben gr. Patachich meghalt kalocsai érsek költségein épült alkalmas parochiával és templommal is el vannak látva: azért ezen község — amely még a közel fekvő Baja piaczának előnyeit is élvezi, ahová minden termesztményeit és élelmi szereit eladásra viheti — más uradalmi segítségre nem szorul, mint csak arra, hogy ezen, valamint más alább felemlítendő kamarális községeknek jutányos évi haszonbér mellett a közellevő s részint a bélyei kincstári uradalomhoz, részint pedig a pécsi püspökséghez tartozó szigeteken a szükséges faizás megengedtetnék. Minthogy pedig Csatalja határa az itt lakó nép számához képest nem látszott fölöslegesnek, azért az új jövevényekből, egyet sem telepítettem ide. Hanem ellenkezőleg az itteni lakosságnak kihirdettettem, ha valamelyikök itteni házát eladni és egy másik most telepítendő pusztára átköltözni és ott új házat építeni szándékozik: az egy évre minden földesúri tartozások alól felmentetik, jóllehet bevallom, hogy azon előny és haszon, amely ilyen régibb lakosok átköltöztetéséből az új falura háramlik (amint később még felemlítem), még nagyobb mentességet is érdemelne."

48 A kamarai tanácsos látogatásával függ össze egy 1768-ból ránk maradt feljegyzés. Eszerint: „Ez a bajai úton fekvő birtok katolikus németekkel lakott. A falu minden bizonnyal megfelelő nagyságú, de mivel igen homokos a talaja, magukon hajdinatermesztéssel segítenek, amely mindenütt a határban jó termést biztosít. Ezen túl 5 helyen szőlőtermesztéssel is foglalkoznak. Mindezek mellett a birtok egy komoly hiányban szenved, nevezetesen a Bede sziget miatt, melynek egyik fele Dávodé, másik Baracskáé annak ellenére, hogy vízhiányban egyik sem szenved, míg Csatalja állatainak vizet alig talál. Hogy a lakosság e tekintetben hiányt ne szenvedjen egyetértésben Cothmann Antallal, az új telepítések biztosával, tervek készülnek a határ kiigazítása érdekében. Ha ezt figyelembe veszik, akkor Csatalja Bede erdejének egy részét is birtokba veheti."

49 A kamarai biztos felhívására, de az újabb telepítések hatására is ÉszakBácska szinte valamennyi községében találunk Csataljáról bevándorlókat. Az elvándorlás ellenére Csatalja lakossága tovább szaporodott. 1791-ben 1025 főt tesz ki a népessége. 48 Iványi István: A bácskai kamarai puszták állapota és benépesítése. In: BBVTTÉ, Zombor, 1911. 140 141. oldal. 49 Csatalja in Nordbatschka. In: Unsere Post 1963/25. 10. oldal.