Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

CSATALJA A település török, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt elnéptelenedett. A királyi kamara már 1718-tól kezdve foglalkozott betelepítésével. A kezdeti erőfeszítések azonban nem jártak sikerrel. Csak 1729-ben, amikor Gombos Gábor, a kamarai birtokok igazgatója szerződést kötött katolikus németek betelepítésére Czizovszky Ferenccel, sikerült Tolnából, Baranyából és Németországból telepeseket hozni. Az első jövevényeket bőséges (84 Sessio), de nem termékeny föld és 3 évi adómentesség várta. Számuk 482 fő volt, s 170 házban telepedtek le. Közülük 139 volt földművelő és 16 az iparos.

42 A puszta gyorsan fejlődött, mert 1736-ban már mint falu szerepel.

43 Már Mária Terézia uralkodása idején, a második telepítési időszakban (2. Schwabenzug 1763—1772) újabb német telepesek érkeztek. 1749—64 között Lotharingiából és Németország más részeiről 300 család érkezett szervezett telepítés révén, míg további 4 család 28 fővel önként, támogatás nélkül.

44 1743-ban 66,5 adófizetője volt a községnek.

45 A telepesek az előző 3 községhez viszonyított kedvezőtlenebb — gazdasági feltételek mellett sokat szenvedtek a hosszúfuvarok miatt is. Egy 1752. május 5-én kelt, s a vármegyének címzett levelükben arról panaszkodnak, hogy „ ... mi Csataliak minden felül a Forspontozásokban annyira terhelve vagyunk, hogy . . . vonyós marháinkból egészen kifogyánk" s kérik a „mód nélkül való sok Forspontozásokat valamennyire" csökkentsék.

46 1762-ben már 764, 1767-ben 928 fő lakja Csatalját.

47 A település 1763. évi állapotáról Cothmann Antal kamarai tanácsos alábbi jelentése szól: „Máj. 30-án utamat a már régebben német családokkal népesített Csatalia falura folytattam és ennek egész határát megtekintettem. Csudálkoztam, hogy ezen falu, jóllehet csak szűkebb területtel és homokos s így inkább terméketlen talajjal bír, mégis ez volt a bácskai kerületben az első, amely németekkel telepíttetett. S minthogy az itteni alattvalók e helységet már sok 42 Csatalja in der Nordbatschka. In: Unsere Post, Stuttgart, 1963/26. 14. oldal. 43 Horváth János: Bácska népesedése a török hódoltság után. In: A Bács-Bodrogh vármegyei Történelmi Társulat Évkönyve (továbbiakban: BBVTTÉ) Zombor, 1908. 7. oldal. 44 Csetri Károly: I. m. 33. oldal. 45 Iványi István: Múlt századbeli községek adófizetői és vagyoni állapotuk. In: BBVTTÉ, Zombor, 1886. 62. oldal. 46 Fénymásolat az eredetiről a szerző tulajdonában. Forrásjelzés nélkül, dr. Vágvölgyi Ferenc bajai lakos gyűjtéséből. 47 Csatalja in Nordbatschka. In: Unsere Post 1963/26. 14. oldal.