Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

NEMESNÁDUDVAR A Rákóczi szabadságharc után akkor még Nádudvar néven, a kalocsai érsek tulajdona. 1701-ben 12 rác (bunyevác) lakója volt.

35 1715-ben 7, 1720ban 14 adóköteles házat tartanak nyilván.

36 Az érsek megbízottakat küld a Német Birodalomba, akik eredményes toborzás révén 1724 júniusában 52 család érkezik Nádudvarra. 1724-ben kb. 120-an, 1738-ban már 400-an voltak a községben.

37 1744-ben 88, 1760-ban már 110 adózó család tartózkodott itt.

38 A községalapítók származását nehéz megállapítani. Az eddigi publikációk sem egybehangzóak. Pesty Frigyes kéziratos helynévtára szerint Felső-Ausztriából, Bodor Jenőné szakdolgozatában Bajorországból, közelebbről Pustin és Tittelhofból, sőt Franciaországból érkezteti a telepeseket. Werner Hacker művei és Heckenberger Péter nemesnádudvari tanár kutatásai alapján legnagyobbrészt Pfalz, Württemberg és Bajorország, kisebb részben Franciaország adott telepeseket a községnek.

39 Sajnos, a kalocsai érsek és a betelepülők által kötött szerződésre nem bukkantunk, pedig bizonyára lehetett, hisz a másik két birtokán (Hajós, Császártöltés) volt ilyen. Az 1787-es népszámlálás alapján Nádudvaron 156 házban 220 család 1041 fővel lakik. A telkes jobbágyok száma 170, a zsellérek 56-an vannak.

40 1810-ben 1239 a lakosság száma. 1828-ban 203 jobágy, 53 házas és 20 hazátlan zsellér van Nádudvaron.

41 A népesség további alakulását az alábbi táblázat mutatja be: Év Összlakosság Ebből német 1880 2147 1997 1900 2557 2393 1920 2465 2297 1941 3097 2555 1960 3192 1350 1980 2411 1070 1478 35 Barth János: Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében. In: Cumania, II. 1974. 285. oldal. 36 Georg Richter: I. m. 93. oldal. 37 Uo. 96. oldal. 38 Petróci Sándor: I. m. 201. oldal. 39 Pesty Frigyes kéziratos Helynévtárából Pest-Pilis-Solt Vármegye és kiegészítések. Szentendre, 1984. 247. oldal és vö. Bodor Jenőné: Nemesnádudvar (Kézirat a Pécsi Janus Pannonius Tud. Egyetem Tanárképző Kar német tanszéke birtokában.) Pécs, 1963. és Werner Hacker: Auswanderung I—

IV. Sigmaringen, München, Stuttgart, 1969—1972—1977. 40 Az első magyarországi népszámlálás 1784—87. 120. oldal. 41 OL Conscriptio Regnicolaris 1828.