Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

a megszabott büntetések terhe alatt a mindennapi életben megtartandók és minden bíróválasztás alkalmával közhírré teendők az én földesúri jóváhagyásommal. Kelt az én Péczel-i udvarházamban 1728. július 25-én Ráday Pál."

30 A három idézet nyomán a következő megállapításokat tehetjük: — A hartaiak 1724-ben vagy nem sokkal előbb érkeztek. - A telepesek nem egy meghatározott helyről, hanem több településről jöttek. Hogy honnan, arra több verzió van. Borovszky Samu monográfiája szerint Württembergből. Dr. Fél Edit: Harta néprajzában azt írja, hogy Németország herzen-pfalzi területe és a flamand szász terület a hartaiak származási helye. A nyelvjárás-kutatás rajna-franki eredetre utal. — A hartaiak telepítése nem az akkor szokásos úrbéri módon, hanem szerződéssel történt. A telepesek nem állottak a földesúr személyi szolgálatában. A szigorú szerződés ellenére a lakosság kisebb visszaesés után folyamatosan gyarapodott. Az 1725. évi megyei összeírásban 55 adózót ad Harta. 1728-ban 49, 1744-ben 144, 1780-ban 164 az adózó családok száma.

31 Sajátosan járt el a telepítő Ráday azzal, hogy nem osztott jobbágytelket telepeseinek, csak zsellérházhelyet, s mindegyik után 1200 négyszögöles külsőséget. A határt csak használatra kapták a telepesek. Az ilyenfajta eljárás sem tudta megakadályozni az újonnan érkezők egy részének továbbállását, hisz a határ véges volt, s a századfordulón már házhelyhiány is mutatkozott.

32 Hartaiakat találunk az 1700-as évek végén Vadkerten. Azért ott, mert a környék egyéb telepes községei katolikusok, csupán Vadkerten voltak még evangélikusok és reformátusok. Az 1784—87-es első népszámlálás szerint Harta községben 264 házban 299 család 1451 fővel lakik. A zsellérek száma 297 fő (!).

33 Fényes Elek szerint 1851-ben Harta német falu 2203 lakóval, akik közül 1799 ágostai, 365 református, 13 héber (zsidó).

34 A lakosság létszáma ezután a következőképpen alakul: Év Összlakosság Ebből német 1880 3794 2794 1900 4767 3110 1920 5035 3494 1941 5815 3574 1960 5477 139 1980 4315 36 2169 30 Uo. 18. oldal. 31 Petróczi Sándor: Pest megye újjátelepítése 1711—60. In: Pest megye múltjából. Bp. 1965. 143. oldal. 32 Dr. Schmel Péter: I. m. 24., 31. oldal. 33 Az első magyarországi népszámlálás 1784—87 Bp. 1960. 118. oldal. Hartán csak zsellérek voltak. 34 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. Pest, 1851. II. kötet, 81. oldal.