Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

7. Minden háztulajdonos egy napon át köteles kaszálni és az ezzel kapcsola­tos munkát befejezni. 8. Kinek barma nincs és csak kétkezi munkás, a kaszáláson kívül köteles évente négy napon át munkát végezni. 9. A termést kötelesek betakarítani, a kaszálásért azonban részükre a kör­nyéken szokásos részt ki kell adni. 10. Minden termésből a kilenced részt az uraságnak kell beszolgáltatni, és ha szükséges, Dabra elszállítani (Dömsödbe beolvadt község, a fordító meg­jegyzése). 11. Tölgyfát, mogyoróbokrot és gyümölcsfát 12 forint bírság terhe mellett tilos kivágni, ugyancsak tilos ezeknek eladása vagy másnak való ajándé­kozása. 12. Az erdő közepén levő tavat nem használhatják, ez az uraság rendelkezése alatt marad. A többit azonban szabadon használhatják. 13. Hússzéket fenntarthatnak, a nyelveket azonban az uraságnak kötelesek adni. Aláírások, pecsétek 1724. jún. 9." 29 Ráday Pál 1728. július 25-én, a telepítés befejeződése után szabályrende­letet adott ki, amelynek latin nyelvű előszavában és záradékában a következőket írja: „Alulírott a Solt megyei Harta község földesura adom emlékezetül, hogy miután e község jelenlegi lakói Németország különböző tartományaiból érkeztek ide, elémjárulva illő módon lakhatási és állandó letelepedésre alkal­mas helyet, valamint területet kértek, én viszont előbb megegyezve velük adófizetésükről és robotmunkájukról, kérésükre jóakaratúlag beleegyeztem, mindenekelőtt hangsúlyozva, hogy semmiféle jól megszervezett közösség, főleg az övék, amely különböző nyelvűekből tömörült össze, ennélfogva különböző szokásokat és erkölcsöket hozott magával, jót és rosszat is kever­ve, a törvény szigorú korlátozása nélkül együtt élni és így tartósan és boldo­gan fennmaradni nem lehet képes, ezért bölcsen úgy határoztam, hogy az ő jövendőbeli, egymáshoz való alkalmazkodásukat az én szándékom szerinti jónak látott olyan törvénypontokhoz kötöm, melyek bizonyos büntetések terhe alatt kötelezzék őket." Ezután következnek a pontokba foglalt tilalmak és azok megszegésének büntetése. A szabályrendelet a következő záradékkal fejeződik be: „És e törvény felsorolt és leírt pontjai az én jóváhagyó megerősítésemmel 29 Uo. 21—22. oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents