Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

6. Az uraságnak évi 10 nap robottal tartoznak. Akiknek igás barmuk van, azzal kötelesek a robotot teljesíteni. 7. Mivel a felállított urasági malom nem kevés költségbe kerül, kötelesek a szükséges gátakat jó állapotban tartani, hasonlóképpen a határban a hidakat is. 8. Mivel szőlőt telepítenek és szaporítanak, engedélyezve lesz nekik a borkimérés országos szokás szerint Szent Mihály napjától karácsonyig. De nem a sör és a pálinka főzése, amelyet az Uraság végez. A húskimérés egyelőre tilos. 9. Fizessenek a terményből az érseknek tizedet. A kilenced alól, amely a földesuraságnak jár, a továbbiakig egyelőre mentesek. 10. Vadászatkor kötelesek az Uraságnak hajtani, de ez maguknak szigorú büntetés mellett tiltva vagyon. 11. Ha az urasági tisztviselő a faluba jön, kötelesek fogatot biztosítani a számára. 12. Nincs megengedve az Uraság tudta nélkül személyeket felvenni, még kevésbé elengedni, tilos továbbá házakkal kereskedni. 13. A község bíróját is a mi tisztjeink jelenlétében, vagy azok beleegyezésével kell megválasztani és ezeknek a közösségi számadást a tiszteknek kell átadniuk. 14. Fenntartjuk magunknak a magyar királyi birodalomban az uradalmaknak és a felsőbb hatóságoknak biztosított felső és alsó bíráskodási előjogokat, valamint a falusi igazságszolgátatás jogát. Történt mindez a mi Kalocsai Érseki Hivatalunkban 1728. évi április hó 10-én L. S. Csáky bíboros-érsek P. S. Az 5. pontban a kaszálásra vonatkozó 200 napi robotteljesítést Ő hercegi Kegyelmessége elengedte. Kalocsa, 1728. ápr. 14-én Csupor Ádám Hofrichter Lajos a város fölesküdt jegyzője

21 21 OL Úrbéri táblázatok C—3081. Németből fordította Bánáti Miklós.