Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

A szerződésből láthatjuk, hogy az érsek III. Károly előírásainál szigorúbb feltételeket teremtett az adómentesség tekintetében, másrészt azonban az egész határt rendelkezésükre bocsájtotta. Az 1731/32. évi összeírás idején 122 család él itt, közülük 12 Bánátból, Tolna és Baranya vármegyéből érkezett 1731. elején.

22 1770-ben már 210 család lakja Hajóst, közülük is csak 3-nak a neve nem német hangzású.

23 A község 1828-ig terjedő időszakának gazdasági helyzetét, fejlődését az alábbi táblázat tükrözi. 1770 1828 Telkes jobbágy 143 227 Házas zsellér 62 155 Hazátlan zsellér 5 5 Összesen: 210 387

24 A lakosság száma 1810-re elérte az 1804 főt. Ez nagyon dinamikus fejlődés jele különösképpen azért, mert tudjuk, hogy az itt letelepedettek, a később érkezők egy része vagy ezek leszármazottai Császártöltés, Csávoly és Kunbaja lakóinak számát gyarapították. A lakosság száma aztán a 19—20. században a következőképpen alakult. Év Összlakosság Ebből német 1880 3741 3034 1900 4230 3647 1920 4709 3884 1941 5311 4246 1960 5719 1005 1980 4905 339 2695

25 Hajós Bács-Kiskun egyetlen sváb helysége. Ugyanis hazánkban — helytelenül — elterjedt szokássá vált, hogy a német telepeseket, majd ezek utódait sváboknak nevezik. Az első német telepesek, országos viszonylatban is, valóban Svábföldről érkeztek. Az ő törzsi nevük rögződött meg a Duna22 Paul Flach—

Josef Paul: I. m. 28. oldal. 23 Uo. 111. oldal. 24 Uo. 25 Magyar Statisztikai Közlemények 42. kötet 800—805. oldal, 46. kötet 182—194 oldal, 69. kötet 80—88. oldal. Történeti Statisztikai kötetek 1941-es népszámlálás II. Bp. 1976. 40—42. oldal. 1980. évi népszámlálás. A nemzetiségi települések adatai. KSH, Bp. 1984. 102. oldal. Az 1980. évi népszámlálásnál az első adat önbevallás, a második tanácsi becslés. A továbbiakban a települések végén közölt statisztikai adatok a fenti forrásokból.