Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

német nyelven íródott, magyar fordításban a következő: „Mi, a keresztszegi grófi házból származó Imre, a szentséges római katolikus anyaszentegyház bíborosa, a Szepesség hűbérura, Isten és az apostoli szentszék kegyelméből Kalocsa érseke, a nagyváradi püspökség és a pozsonyi prépostság gondnoka, Szentgotthárd apátja, a tekintetes Bács és Bihar vármegyék főispánja, a római császárság és királyság katolikus Fölségének valóságos belső, titkos tanácsosa stb., stb. tudtára adjuk mindenkinek, főképpen pedig azoknak, akiket illet, hogy mi a mi érsekségünk fölvirágoztatására és gyarapítására, a dolgok kellő megfontolása után elhatároztuk, hogy a mi érsekségünkhöz tartozó, azelőtt lakott volt, Pest vármegyében és abban a solti járásban fekvő Hajós nevű helységet új lakókkal benépesítjük. Mivel pedig evégből idegen országból, nevezetesen Schwabenből számos családot tiszteletre méltó asszonyaival és gyermekeivel a mi nem csekély költségünkkel részben öt, részben pedig három, illetve négy évvel ezelőtt és folytatólagosan a mi érsekségünkhöz tartozó Hajós helységbe vezéreltünk és telepítettünk, és őket mind ez ideig gabonával és egyéb élelmiszerrel elláttunk, nem kevésbé bizonyos számú jószággal és lóval kisegítettünk az ő valóságos hasznukra. Jó néhány napokkal ezelőtt az egész határt kijelölés után az ő igaz és közös használatukra nemcsak megmutattuk, hanem át is adtuk. Ez mind ez ideig nekünk és az uradalomnak nem csekély hasznára volt, részükre pedig az mindennemű országos kötelezettség alól szabad és mentes. Mi nekik a templomot az istenfélelem és a hit dicsőségére saját költségünkön felépítettük és használatra alkalmas állapotba helyeztük a mi kegyességünk és javaink mértéke szerint, hogy mi és a mi érseki székünkben leendő utódaink a nevezett közösségtől majd a szokások és a mi rendelkezéseink és intézkedéseink szerinti javakat megkaphassuk és egyben ők kötelességeiket tudják, azokhoz hűséggel és szorgalommal legyenek és hogy annak rendje és módja szerint, ahogyan itt következik, adózzanak: 1. Legyenek ők és utódaik kötelesek arra, hogy irántunk és a mi kalocsai érsekutódaink iránt tisztelettudó és engedelmes alattvalóiként éljenek. 2. Az egész falut, szántót és rétet is arányosan szétosztják maguk között. 3. Megkapják még predium Obágyot és Szent Györgyöt is. A környék erdőségeiben a faizás 40 Gulden büntetés terhe mellett tilos. A szükséges tűzifát az elszáradt és haszontalan fából szabad gyűjteni. Az épületfa beszerzését tartoznak az Uraságnak bejelenteni, csakúgy a makkoltatást. 4. A megjelölt területen kötelezve vannak szőlőt telepíteni négy évi adómentességgel, utána az Uraságnak a járandóságot megfizetni. 5. Az évi bérleti díjat, 400 rajnai forintot és 60 krajcárt kötelesek megfizetni: felét Szent György napjáig, a többit Szent Mihály napjáig. Akik még nincsenek teljesen letelepedett állapotban, csak 300 Guident fizetnek.