Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

összeget tartozott fizetni. Ennek a neve WEGZUG volt. Egy iparos a Wegzugon felül évi keresete 10%-ával adózott volt urának, ha a kivándorlási engedély birtokába akart jutni.

17 III. Károly uralkodása idején, az első német telepítési akció (I. Schwabenzug 1716—1738) keretében az alábbi településeket alapították megyénkben: HAJOS Alapítás éve: 1722 Német neve: Hajosch Csáky Imre kalocsai érsek már 1715-től foglalkozott birtokainak, így az egykor lakott, de ez idő szerint pusztává lett Hajós benépesítésének gondolatával. Mivel látta, hogy a Felvidékre húzódott magyarság és az itt élő szláv népesség nem elegendő a benépesítésre, kérte uralkodóját, hogy német földről hozhasson telepeseket. Az engedély beszerzése után az érsek toborzói eredménnyel jártak, mert 1722-től a Duna felső folyása mellett levő és Württemberghez tartozó Bussen, Dietenhofen, Zwiefalten, Ohnlingen, Ottenweiler, Bremelan és Wiegendorfból megérkeztek a német telepesek.

18 Időben és létszámban a következőképpen: 1. csoport 1722. június 1. 25 család 2. csoport 1723. 9 család 3. csoport 1724. 39 család 4. csoport 1725. május 26. 32 család 5. csoport 1726. május 3. 28 család

19 Az érsek a település helyéül egy zsombékos, mocsaras területet jelölt ki, ahol a dunai árvíz veszélye szinte állandó volt. Pedig volt birtokán szárazabb, magasabban fekvő alkalmas terület is.

20 A megérkezett telepesek nekiláttak e mostoha területen házaik építéséhez, földjeik műveléséhez. 1728-ra az érsek elérkezettnek látta az időt, hogy szerződésbe (bár igencsak egyoldalú ez!) rögzítse a telepesekkel eddig kialakult viszonyát. A szerződés 17 Bánáti Miklós: Újabb adalékok Császártöltés történetéhez. Császártöltés, 1981. 159. oldal. 18 Paul Flach -Josef Paul: Siedlungsgeschichte von Hajós München, 1976. 119. oldal. 19 Uo. 14—19. oldal. 20 Erich Walz: Das Deutschtum in den 1920 bei Ungarn gebliebenen Teilen von Batschka und Banal. Brünn, München, Wien 1943. 43. oldal.