Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

e) Ha betelepítettek gazdasági életét, termelési módszereit vizsgáljuk, ugyancsak érdekes következtetésre jutunk. A délszlávok zöme századokon át török elnyomás alatt élte pásztorkodó, földművelő, katonáskodó életét. Legfőbb tevékenységi formájuk a bevándorlás után is a pásztorkodás maradt hosszú ideig. A parlagon maradt, elvadult és mocsaras vidék erre különösen alkalmas is volt. Bikity, Felsőszentiván, Gara és Mateovics bunyevác lakosságának hatalmas állatállomány volt a birtokában. Az újabb bevándorlásokig az egész határt járhatták. A további benépesítések, a föld telkenkénti felosztása, a felosztás 1760as évekre tehető rögződése, a földművelés erőteljesebb fejlődése az elsősorban pásztorkodó délszlávok gazdasági alapjainak a megingásához vezetett. A szabad pásztorkodást kedvelő bunyevácok az úrbéri kivetések kíméletlen behajtói elől egyszerűen továbbálltak, miként ez Vaskúton is megtörtént. Az ittmaradtak életszintje alásüllyedt: Gara és Katymár zsellérei is közülük kerültek ki. A magyarok a földszerzési lehetőségek korlátozott volta miatt vettek kezükbe gyakran vándorbotot és kerestek új lakóhelyet. Elköltözködésük azt mutatja, hogy még nem sikerült őket egészen betörni az örökös jobbágyság igájába. Földművelés tekintetében fejlettebbek voltak a délszlávoknál. Régi lakóhelyükön már a háromnyomásos rendszert alkalmazták és időnként trágyáztak is. Állattenyésztésük a rideg pásztorkodás helyett félistállózó volt: azaz télire a jószágot istállóba hajtották és száraz takarmányon tartották. Ez a fejlettebb rendszer természetesen több munkát is igényelt, de Jankovácz, Mélykút, Madaras és Tataháza szorgalmas magyarjai nem féltek tőle. Mivel fák telepítésére is kötelezve voltak, a községek homokosabb határrészein gyümölcsfákat, szőlőt telepítettek és e téren igazán szép eredményeket értek el. A Bácskába érkező telepesek között termelési kultúra tekintetében a németek álltak a legmagasabb szinten. Régi hazájuk békés körülményei között jóval magasabb fokú és nagyobb arányú volt a városiasodás, mint az új hazában. A belső fogyasztópiac bővülése is fokozottabb árutermelésre ösztönözte a mezőgazdaságot. Az árutermelés növelése megkövetelte az agrotechnika fejlesztését is. A háromnyomásos rendszernek nálunk már évszázados múltja volt. Ugyanakkor a német telepesek már régen betörtek a jobbágyság rendszerébe is. Nem véletlenül mondta Grassalkovich — mikor Vaskút szerb jobbágyaival szem-