Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

ZORN Antal: Német betelepülések a mai Bács-Kiskun megye területére a XVIII. és a XIX. században

csén megyéből 1792-ben, Madarasra 1787-ben, s Vaskútra is ez időben kerültek szlovákok. 14 3. Külföldiek betelepítése A tönkretett országrész gyors benépesítése csak külföldiek betelepítésével volt elképzelhető. A belső telepítések lényegesen nem változtatták meg a helyzetet, s egyetlen adófizetővel sem növelték az alattvalók számát. így aztán sor került németek, franciák, spanyolok és olaszok betelepítésére. I. Lipóttól II. Józsefig terjedő 100 évben minden uralkodó rendelkezett a telepítésről, elsősorban a németek telepítéséről. Felvetődik a kérdés: miért pont németeket telepítettek Magyarországra ilyen nagy számban? A kérdés összetett. A helyes válasznak földrajzi jogi, vallási, gazdasági, de nem utolsó­sorban politikai vonatkozásai vannak. Nézzük ezeket sorjában. a) 1529-től a mindenkori magyar király egyben osztrák császár, sőt 1806­ig egy laza államszövetség, a Német-Római Császárság feje is. Ezek a címek és rangok birodalmi szintű kormányzást kívántak meg a minden­kori uralkodótól. Mivel a birodalom egyes részeiben emberfelesleg vagy földhiány volt, ugyanakkor Magyarországon sok alattvaló nélküli bir­tokos, kézenfekvő a „birtokon belüli" megoldás. b) A német tartományokból a lakosság egy nagy részét a 30 éves háború­ban, és a későbbi francia hadjáratokban sokat szenvedett tartományok­ban uralkodó ínség, vallási üldözések és egyes fejedelmek embertelen kormányzása késztette kivándorlásra. Tudjuk pl., hogy Hessenből azért vándoroltak ki sokan, mert a fejedelmi udvarban divatossá vált falkavadászatok évről évre tönkretették a termést. 15 c) Könnyítette a telepítő biztosok munkáját, hogy az uralkodók felhívása­ikban a jobbágyoknak új hazájukban szabadságot, szabad vándorlást biztosítottak, míg eddig röghöz kötöttek voltak. Ugyancsak jogi tényező, mégpedig a német öröklés rendje is befolyásol­ta, könnyítette a telepítést. A német jog szerint ugyanis több testvér közül csak a legidősebb — helyenként a legfiatalabb — örökölhette a földingatlant, és köteles volt a testvéreit kifizetni, így a többi örökös vagy iparos lett, vagy vándorbotot vett a kezébe. d) A leendő telepesek felekezeti hovatartozása döntő szempont volt a telepítések kapcsán. Elsősorban katolikusokat látnak szívesen, a többi vallásfelekezet tekintésében megszorításokkal élnek, kivéve II. Józsefet. 14 Kőhegyi Mihály—Sólymos Ede: Észak-Bácska földrajzi nevei Pesthy Frigyes kéziratos Helynévtárában, Baja, 1973. 36, 52, 66. oldal. 15 Dr. Pukánszky Béla: Németek és magyarok egy hazában. In: Láthatár, 1942. 10. füzet, 273. oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents