Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

méltó, hogy a házakra kivetett adó összege nem volt olyan állandó jellegű, mint amit a személyekre vetettek ki. Mindenekelőtt a jobb módúak első osztályú házaira kivetett adó nagysága csökkent, de mérsékelték a harmadosztályúak adóterhét is. Itt is feltűnő, hogy szemben a termelés konkrétebb területeivel, aránytalanul nagyok ezek a terhek. A többi adóalapnál szinte kivétel nélkül történt időről időre változás. A juhok után szedett adó 1774-hez viszonyítva kétszeresére nőtt. A mesterségek után szedett összeg jelentősen csökkent. Változott a szántók után kivetett teher nagysága is. Tehát nemcsak az időjárás, nemcsak az esetleges természeti csapások befolyásolták a normák kialakítását, hanem egyéb tényezők is meghatározóak lehettek. Az adóalapok megoszlásának vizsgálata során megkülönböztetett figyelmet kíván a személyekre kivetett teher. Ennek megközelítő pontosságú megállapítását segíti elő a XXV. táblázatunk, amely egyben lehetőséget nyújt arra is, hogy ezen személyek számának az egyes vagyoni rétegek közötti megoszlását is áttekintsük. XXV. táblázat A SZEMÉLYI ADÓRA KÖTELEZETTEK MEGOSZLÁSA Háztartásonként Személyek HáztartáRéteg 079 tTlíl b/.tll 1 ííl iUK 1 L let 1 2 3 4 összesen összesen nincstelen <7S törpegazda 250 1260 122 50 3336 1682 N kisgazda 42 464 82 67 1484 655 középgazda 14 130 29 41 525 214 nagygazda 8 92 26 59 506 185 nincstelen 56 662 3 2 1397 723 törpegazda 41 423 3 4 912 471 IS 1/3 kisgazda 1 2 1 N középgazda nagygazda Ö nincstelen 56 662 3 2 1397 723 (D <Z3 CD törpegazda 291 1683 125 54 4248 2153 N on kisgazda 42 465 82 67 1486 656 tO középgazda 14 130 29 41 525 214 nagygazda 8 92 26 59 506 185 mindösszesen 411 3032 265 223 8162 3931