Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

V. Közterhek és teherviselés a) A város terhei a század végén A feudális állam és a nemesi vármegye apparátusainak átszervezése és to­vábbfejlesztése az adófizetők terheinek újabb növelését eredményezte. A nagy és állandó jellegű hadsereg, a hosszú háborúk, az udvar és a nemesség fokozott fényűzései állandósították a pénzügyi gondokat, feszültségeket. A késői feudalizmus Nyugat- és Közép-Európában egyre sokrétűbben kibon­takozódé válsága újabb feszültségeket és meg-megújuló zavarokat idézett elő mind a gazdasági, mind a politikai életen belül. A feudális kizsákmányolás szabályozására irányuló állami törekvések, amelyek az „Urbárium"-hoz kapcsolódtak, Kecskeméten és több más mező­városban váratlan gondok előidézői lettek. Ezt az alkalmat kívánták felhasz­nálni részben a városok földesurai, hogy a korábbi jórészt sikertelen kísérle­teiket, amelyek arra irányultak, hogy a mezővárosokat szorosabb függésbe kényszerítsék, felújítsák, a korábban kivívott mezővárosi autonómiát több téren is megkurtítsák. Ugyanezt az egész országot éveken át foglalkoztató folyamatot használták fel a helyi nemesek is, hogy olyan kiváltságokhoz jussanak, amilyenekkel korábban nem rendelkeztek. Sem Nagykőrösön, sem Kecskeméten nem érték el a földesurak, illetve a beköltözött nemesek céljai­kat. De több mezőváros, pl. Cegléd is sokat veszített korábbi autonómiájá­ból. 64 Ha meg is tudta védeni Kecskemét korábbi vívmányait, ez rengeteg fáradt­ság, komoly, váratlan kiadások és nem lebecsülendő engedmények révén történt, ami a város terheinek további fokozását eredményezte. Ezúttal sem vállalkozhatunk a mezővárosi adózás és adóztatás átfogó ismertetésére még a századvég évtizedein belül sem. Csupán az arányok érzékelése, a pénzügyi kötelezettségek sokféleségének és azok nagyságrende­jének érzékeltetése érdekében idézzük a város legfontosabb kiadásait. 65 64 Fördős László: Mária Terézia urbáriuma és Kecskemét. Kecskemét, 1933. Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral III. kötet. Kecskemét, 1865. Nóvák László: Cegléd mezőváros a XVIII. században és a XIX. század első felében. In: SC U.K. Szentendre, 1982. Majlát Jolán—Márkus István: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században. Századok, 1943. 307—370. 65 LV. 1510. c) 1780. 75—135. old.

Next

/
Thumbnails
Contents