Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780
V. Közterhek és teherviselés a) A város terhei a század végén A feudális állam és a nemesi vármegye apparátusainak átszervezése és továbbfejlesztése az adófizetők terheinek újabb növelését eredményezte. A nagy és állandó jellegű hadsereg, a hosszú háborúk, az udvar és a nemesség fokozott fényűzései állandósították a pénzügyi gondokat, feszültségeket. A késői feudalizmus Nyugat- és Közép-Európában egyre sokrétűbben kibontakozódé válsága újabb feszültségeket és meg-megújuló zavarokat idézett elő mind a gazdasági, mind a politikai életen belül. A feudális kizsákmányolás szabályozására irányuló állami törekvések, amelyek az „Urbárium"-hoz kapcsolódtak, Kecskeméten és több más mezővárosban váratlan gondok előidézői lettek. Ezt az alkalmat kívánták felhasználni részben a városok földesurai, hogy a korábbi jórészt sikertelen kísérleteiket, amelyek arra irányultak, hogy a mezővárosokat szorosabb függésbe kényszerítsék, felújítsák, a korábban kivívott mezővárosi autonómiát több téren is megkurtítsák. Ugyanezt az egész országot éveken át foglalkoztató folyamatot használták fel a helyi nemesek is, hogy olyan kiváltságokhoz jussanak, amilyenekkel korábban nem rendelkeztek. Sem Nagykőrösön, sem Kecskeméten nem érték el a földesurak, illetve a beköltözött nemesek céljaikat. De több mezőváros, pl. Cegléd is sokat veszített korábbi autonómiájából. 64 Ha meg is tudta védeni Kecskemét korábbi vívmányait, ez rengeteg fáradtság, komoly, váratlan kiadások és nem lebecsülendő engedmények révén történt, ami a város terheinek további fokozását eredményezte. Ezúttal sem vállalkozhatunk a mezővárosi adózás és adóztatás átfogó ismertetésére még a századvég évtizedein belül sem. Csupán az arányok érzékelése, a pénzügyi kötelezettségek sokféleségének és azok nagyságrendejének érzékeltetése érdekében idézzük a város legfontosabb kiadásait. 65 64 Fördős László: Mária Terézia urbáriuma és Kecskemét. Kecskemét, 1933. Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral III. kötet. Kecskemét, 1865. Nóvák László: Cegléd mezőváros a XVIII. században és a XIX. század első felében. In: SC U.K. Szentendre, 1982. Majlát Jolán—Márkus István: Nagykőrös beilleszkedése a magyar rendi társadalomba a XVIII. században. Századok, 1943. 307—370. 65 LV. 1510. c) 1780. 75—135. old.