Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780
Rft kr Portio és a nemes vármegye domesticatiojának fizetése 8 291 45 Földesúri cenzusok, árendák (puszták, egyházi tized) 22 180 54 Vendégfogadókra és más közönséges épületekre tett költségek 66 935 Contractionalis épületekre tett költség 67 1 019 20 Elegyes erogátiok 68 7 458 2 Bor méréséért fizetett összeg 452 41 Városi alkalmazottak bére 3 614 36 Összesen: 43 952 IS A terhek felsorolása nem tér ki az itt állomásozó katonaság ellátásával kapcsolatos naturáliákra és egyéb szolgáltatásokra. Ezek alapján nem túlzás azt állítani, hogy rendkívüli módon megnőttek a városra és azok lakóira nehezedő terhek, amelyeknek fedezése nem csekély gondot jelentett a város vezetőinek. b) Az adón kívüli bevételi források A közel félszáz ezer forintos összeget csak a lakosság végletes megterhelésével lehetett volna egyenes adó formájában előteremteni. A mezővárosnak régtől fogva több lehetősége is volt arra, hogy az adók összegét kiegészítse. Ezúttal is csak a legjelentősebb bevételeket idézzük. 69 Rft kr Vásár jövedelmeinek perceptioja 2 614 39 Városgazda Kiss Mihály gazdái jövedelmet adott 102 Székbíráktól 100 Bírságok, büntetések 1 600 37 Puszták árendái 12 889 28 Boltok és egyéb árendába adott beneficiumokból 2 753 50 Földesúri perceptiok 207 58 Bormérés haszna 4 092 20 Dézsma bor ára 3 507 3 Szájbér (Bugac, Monostor, Nyomás) 2 284 52 Összesen: 30 152 47 66 Középület értendő rajta. 67 Kaszárnyák, tisztek házai. 68 Vegyes kiadások. 69 IV. 1510. c) 1780.
