Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

AZ I. TIZED NAGYGAZDÁINAK SZÁNTÓJA ÉS GABONATERMÉSE Név Pénzes Egyéb Termés Házi szükség re Név Pénzes Egyéb búza árpa zab búza árpa /ab Név kert zsákos búza árpa zab búza árpa /ab Név kert zsákos vékában vékában Benkő János 34 100 80 70 70 60 50 Csikai István 50 120 100 80 70 60 53 Deák István 18 80 60 30 40 30 15 Dómján István 18 10 Kálmán Mihályné 25 10,5 130 96 108 100 76 83 Mester Gergely 82 100 120 150 50 70 100 Mészáros Andrásné 10 22 70 40 20 46 28 10 Poor István 60 7 100 40 10 50 20 — Rúz Mihályné 16 5 90 70 80 80 73 76 Sándor István 17,5 100 30 20 60 21 11 Sipos Ferenc 70 Szentkirályi Tót Gergely 31 100 50 50 50 25 25 Szombati István 20 5,5 100 80 37 70 60 25 Tormási András 40 11,5 Valkai András 30 11 300 200 200 300 200 200 Zana György 30 8 50 40 30 30 20 18 összesen: 401 241 1440 1006 885 1016 743 665 értéke összesen 763 magyar forint és 20 dénár. Egy-egy gazda átlagos bevétele kb. 58 mft, és 70 dénár. Az árpa össztermése: 1006 véka, átlagára pedig 32 dénár volt.

37 Értéke tehát: 321 ft és 92 dénár. Egy gazdára jutó átlag: 24 ft, 76 dénár. A zab termése: 885 véka, átlagára: 29 dénár.

38 Az érte kapott összeg valószínűleg 256 ft és 65 dénár lehetett, amely alapján átlagosan egy gazdára 19 forint és 74 dénár jutott. Összességében a gabonatermesztésből egy-egy nagygazda átlagos bevétele 103 magyar forint és 20 dénár lehetett. Ez a bevétel távolról sem lebecsülendő összeg, különösen, ha figyelembe vesszük a korabeli béreket, javadalmakat. Célszerű az egyértelműbb összehasonlítás érdekében még egy lépéssel tovább mennünk, hisz az eddig felhasznált és a később idézett adatok is kivétel nélkül dokumentálhatók, és sok tucat, gyakran sok száz eset átlagát jelentik. 37 Uo. 197. old. 38 Uo. 204. old.