Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

Réteg 0 1—5 6—20 21—50 51—100 101— Összesen Háztartások száma Réteg zsákos Háztartások száma gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 1233 282 166 1 144 128 367 15 1 4 3 131 75 1 2 21 106 48 8 2 289 4 848 3915 8 427 1682 655 214 185 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 428 27 16 1 191 5 723 471 1 G u C/3 (U N co C/3 :0 nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 723 1661 309 182 1 144 129 367 15 1 4 3 131 75 1 2 21 106 48 8 2 480 4 853 3915 8 427 723 2153 656 214 185 mindösszesen 2534 441 701 197 50 8 19 675 3931 Ezek az adatok igen jó támpontul szolgálhatnak a későbbi évtizedek ezirányú fokozódó, majd rohamos fejlődésének nyomonkövetéséhez. Igaz ugyan, hogy az előbbi adatok és táblázatok olyan tényeket és arányokat demonstrálnak, amelyhez hasonlók eddig még nem állottak rendelkezésünkre, de ugyanakkor nem teszik lehetővé, hogy a gabonatermesztés volumenének, a megtermelt búza, árpa és zab mennyiségének alakulására érdemben következtetni tudjunk. Ennek érdekében egy ugyancsak 1780-ban készült összeírást kell vizsgálódásunkba bevonnunk.

35 Tekintettel arra, hogy nincs időbeli eltérés, az ilyen jellegű összeírások elkerülhetetlen letagadásait, kisebb fogyatékosságait leszámítva igen jó támpontul szolgálhat a korábbi elemzésekkel történő összehasonlításokhoz. Az összeírás tizedenként veszi sorra a gazdákat, és egyenként rögzíti a búza, az árpa és a zab termésének mennyiségét, illetve azt, hogy várhatóan mekkora lesz a házi szükséglet. Nem 35 IV. 1504. m. Összeírások, 51. sz. Termények összeírása