Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

szélesebb társadalmi csoportok voltak érdekelve, mint a pénzeskerteknél: a háztartások közel harminc százaléka részesült ezekből a szántókból. Több mint kétszer annyi törpegazda, a kisgazdáknak közel kétharmada jutott ilyen jellegű szántóhoz. Ha figyelembe vesszük is, hogy ezek lényegesen gyengébb minőségű talajok voltak, még akkor is számolnunk kell ezekkel a tényekkel. A fenti adatokból következik, hogy itt a jelentősebb nagyságú birtokok száma alig több mint fele az előzőhöz viszonyítva. Tekintettel arra, hogy jelentős számban voltak, akiknek csak egyféle kertjük, szántójuk volt, feltétlenül hasznos a kétféle kert, illetve szántó együttes megoszlására is röviden kitérünk. (L. IV. táblázat.) Az együttes kép lényegesen kedvezőbb, mint az előző kettő külön-külön. A háztartások több mint harmadának volt szántója. Több mint 250-nek igen jelentős. Az e téren meginduló koncentráció jele már, hogy 50 család ötven és száz hold közötti szántót birtokolt, és nyolcan már száz holdon felüli területen termesztettek gabonát. III. táblázat AZ EGYÉB KERTEK MEGOSZLÁSA 0 1—5 6—21 21-50 51— Összes 0 szántó HáztartáRéteg zsákos sok száma nincstelen törpegazda 1322 264 96 1607 1682 N 03 OJQ kisgazda 284 150 220 1 2639 655 középgazda 52 29 114 19 1853 214 nagygazda 31 13 85 47 9 3201 185 nincstelen 723 723 i-i -JJ törpegazda 445 19 7 118 471 ü> &o kisgazda 1 2 1 N középgazda nagygazda a nincstelen 723 723 CD (73 CD törpegazda 1767 283 103 1725 2153 N un kisgazda 284 151 220 1 2641 656 :0 középgazda 52 29 114 19 1853 214 nagygazda 31 13 85 47 9 3201 185 mindösszesen 2857 476 522 67 9 9420 3931