Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780
A feldolgozás ezúttal is az összeírásra koncentrál. Ez az eljárás teszi lehetővé, hogy a statisztikai feldolgozás egyértelmű lehessen. Érthetően felhasználunk kiegészítésként, illetve a fejlődés folyamatának érzékeltetése, a századvégi állapotok jobb illusztrálása végett más levéltári forrásokat is. Tekintettel arra, hogy nem monografikus feldolgozás a célunk, a szakirodalomnak csak azon részét használtuk fel, amely közvetlenül segítette a forrásfeldolgozást. * * * Az 1780-as adóöszeírás történeti, statisztikai feldolgozása során gyakorlatilag ugyanazon módszert követünk mint az előző, az 1757-es esetében. Az egyes fejezetek is csaknem pontosan megegyeznek. Az adatok ellenőrzése során kiderült, hogy 30 adózóra vonatkozó feljegyzés nem használható. Közülük 13 különféle személyek és jogi intézmények házára vonatkozó adatot tartalmaz csupán, így a feldolgozás során ezeket mellőznünk kellett. Egy esetben Drokja Pál számára is nyitottak rovatot, de mivel görög kereskedő volt, és adóját más formában fizette, semmiféle adatot sem rögzítettek. A többi görög kereskedő sem telepedhetett meg végleges formában a városban. Újabb 16 esetben olyan hiányosan és megnyugtatóan nem értelmezhető formában voltak kitöltve a rovatok, hogy ezeket mellőznünk kellett éppen a feldolgozás pontossága érdekében. Az utóbbi esetekben feltételezhető, hogy ugyanaz a személy esetleg más tizedbe költözve ott nyilvántartásba került. Tekintettel arra, hogy ezek egyedülállóak voltak az esetek többségében, az sem lehetetlen, hogy egyik-másik az év során elhagyta a várost. Miként erre korábban már utaltunk, az adóösszeírás kétséget kizáróan kiterjedt a városban élő nemesekre is. így minimálisan kevesen lehettek azok a személyek, illetve azok a háztartások, amelyek a nyilvántartásból kimaradtak. Ezek közé sorolhatók a helyi lelkészek és papok, akik az 1787-es összeírás alapján 6 háztartást képviseltek. 19 Kimaradt az összeírásból a helyi comissarius is. 20 Egészében tehát azt állapíthatjuk meg, hogy az összeírásból a város háztartásainak legfeljebb két százalékát kellett figyelmen kívül hagynunk. Ez a minimális mennyiség érdemben nem befolyásolhatja a város gazdaságáról és társadalmi változásairól alkotható képet. Ezen feldolgozás során is követjük a fontosabb társadalmi és vagyoni csoportok szerinti megosztást. A társadalmi tagozódás keretén belül csak a zsellérek és a gazdák választhatók egyértelműen szét. 19 Thirring: i.m. 373—377. old. 20 IV. 1504. m/74. V. tized, 1403. sorszám.
