Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780
dalom foglalkozik. 4 Máig nagyok viszont még a feltáratlan forrásanyagok. Igen sajnálatos, hogy rendkívül jelentős feltáró munkákból egész régiók maradtak ki. A magyar történettudomány fejlődését jelzi, hogy több olyan feldolgozás látott napvilágot, amely a nyugat- és közép-európai gazdaságtörténeti iskolák hatását is érzékelteti. 5 Az újabb forrástípusok feldolgozása, az újabb módszerek kialakítása és a megfelelő kutatócsoportok létrehozása érdekében jelentős elméleti és gyakorlati lépések történtek. 6 A Homokhátság múltjának kutatásában az utóbbi fél évszázad során meghatározó elemmé vált a tanya, a kert és szőlőtermesztéshez kapcsolódó folyamatok feltárása. Ez tökéletesen érthető is, mivel a tanya és a tanyarendszer ma is élő valóság, és így ma is a gazdasági és a politikai tevékenység egyik meghatározója ebben a térségben. Éppen ezért „A tanyák kialakulásának, a változások irányának és ütemének ismerete nélkülözhetetlen a feladatok és a célravezető gyakorlat meghatározásához . . . 7 A tanya és a tanyarendszer kialakulásának megértéséhez, a máig meglévő véleményeltérések tudományos igényű feloldásához lényegesen jobban kellene ismernünk ennek a régiónak a történetét, fejlődési lehetőségeit, gazdasági változásait. Ilyen jellegű kutatásokra annál inkább szükség lenne, mivel még ma sem vesztette érvényét az alábbi megállapítás: „Mindenesetre kétségtelen, hogy mindmáig nem történt kísérlet a történeti régiók fejlődésének (hangsúlyozzuk: sajátos fejlődésének) önálló elemzésére a magyar történettudományban. S ha ezt megbocsátható hiányosságnak is tartjuk általános vonatkozásban, az azonban annál feltűnőbb, hogy sem gazdaság-, sem társadalomtörténeti tekintetben nem foglalkozott a kutatás a regionális kutatással. A magyar történettudomány mindmáig csupán két terrénumot ismer: az országos fejlődés vizsgálatát és a helytörténetet, mindenféle szempontból, még a gazdaságtörténeti vonatkozásban is." 8 Kétségtelen viszont, hogy az egyes régiók történetének a megismerése csak a helytörténet alapos feltárásán át vezet. Az 1780. évi kecskeméti összeírás 4. Szabó István: Kísérletek az alföldi tanyarendszer megszüntetésére az 1780-as és az 1850-es években. Agrártörténeti tanulmányok, Bp. 1960. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása. Bp. 1936. Szabó Kálmán: Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét, 1934. 83. old. Hornyik János: Kecskemét város gazdaságtörténete. Kecskemét, 1927. Majlát Jolán: Egy alföldi cívisváros kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Szabó Kálmán: Kecskemét pásztorélete. A Néprajzi Múzeum értesítője. XXXIV. évf. 1. szám. 1942. 1—62. old. Bende László: A kecskeméti szőlő- és gyümölcstermelés fejlődéstörténete. Kecskemét, 1929. 5. Zimányi Vera: Gabonatermés-eredmények Batthyány uradalmakból (XVII—XIX. század). Történelmi Statisztikai Évkönyv 1963—1964. 236—275. A statisztikai feldolgozás módszereit mutatja be Vörös Károly: Egy XVIII. századi adóösszeírás történeti statisztikai feldolgozásának problémái. Századok 1964. 98. évf. 5—6. szám, 1206—1213. 6. Gunst Péter: Néhány megjegyzés egy akadémiai agrártörténeti kutatócsoport feladatairól. In: Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. Bp. 1979. 197—212. old. 7 Dr. Romany Pál: Tanyarendszer ma. Bp. 1973. 6. old. 8. Gunst: Néhány megjegyzés... 202. old.
