Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - III. rész: 1780

feldolgozása több tekintetben eleget tesz a fenti módszerbeli kívánságnak. Egyrészt a legnagyobb magyar mezőváros egy megyényi terület gazdasági és társadalmi fejlődését befolyásolta. Közvetlen hatást gyakorolt a környező települések életére. A szőlő- és kertkultúrán belül itt jelentkező sajátosságok egy egész régióra jellemzőek lettek, egy folyamat, majd egy fogalom kialakulásához döntően hozzájárultak. Másrészt hangsúlyoznunk kell, hogy ez az elemzés, bár önálló keretek között marad, szorosan kapcsolódik a korábbi két hasonlóhoz, amelyek együtt egy századnyi fejlődési folyamatot fognak át. Ismételten érdemes utalni arra is, hogy egyetlen más település sem rendelkezik e térségen belül olyan szerves és olyan nagy időszakot átfogó levéltári forrásanyaggal mint éppen Kecskemét. Megerősít témaválasztásunk helyességében az agrártörténeti kutatás elveinek és módszerbeli igényeinek megfogalmazója is: „Még egyszer kiemeljük: a közvetlen helyi forrásoknak is igen nagy jelentőségük van a regionális kutatásokban, azok elhanyagolását tehát a fentebb említett országos források javára semmiképpen sem engedhetjük meg. Ellenkezőleg, csak az összes helyi források felhasználásával kapunk olyan színes képet az egyes régiókról, amely legalább részben visszaadja az élet tarka fényeit, a konkrét valóság bonyolultságát az egyes történeti szakaszokban."

9 A fentebb idézett agrártörténeti módszertani alapvetés célkitűzéseinek még azért is megfelel e három részből álló feldolgozás, mivel „. . .jelentős könynyebbséggel szolgálhat, ha sikerülne az egyes régiók kutatását legalább a főbb pontokon nagyjából azonos forrásbázisra helyezni."

10 Az idézet szerzője maga is az összeírásokat említi egyik legfontosabb közös forrásbázisnak a régiókutatásokon belül. A század elejéről 1707-es, a század derekáról az 1757-es, a század végéről pedig az 1780-as összeírás feldolgozása volt a legcélszerűbb. Ez biztosítja egy viszonylag hosszú időszak fejlődési folyamatának érzékelését, és alapul szolgálhat a század újabb fejlődési sajátosságainak jobb megrajzolásához is. Joggal merülhet fel a kérdés: miért nem a József kori összeírásokat részesítettük előnyben, hisz ezeknek az iratai Kecskeméten fennmaradtak és az első olyan összeírás nálunk, amelyet igazán alaposan, sokirányú igény figyelembe vételével készítették elő és hajtottak végre itt is, miként a legtöbb helyen. Az 1787. július 15-én ellenőrzött és véglegesített összeírás, amely a „Minden házakat és famíliákat egyben foglaló tábla az 1787 esztendőről" címet viseli, része egy országos összeírásnak, amely ily módon több irányú összehasonlításra is alkalmat nyújt. Mivel a címben is egyértelműen jelezték, hogy 9 Uo. 210. 10. Uo.