Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

V. Az adóterhek megoszlása az egyes rétegek között a) A mezővárosok közterhei és anyagi forrásai Jelentős azoknak a feldolgozásoknak a száma, amelyek az alföldi mezővárosok életével és gazdálkodásával foglalkoznak. Sajnos mégsem található egyetlen olyan munka sem, amelyik ezen települések lakosainak közterheit folyamatában és részleteiben ismertetné. Legjobb esetben csak egy-egy szórványadatra lelünk. Pedig csak ezek gondos és pontos számbavétele révén nyílhat arra lehetőség, hogy érdemben lehessen nyilatkozni: egyrészt mennyiben változott, romlott vagy javult a XVI—XVIII. században az itt élő lakosság életkörülménye, másrészt mutat-e módosulást más tájegységek lakosainak viszonyaihoz képest. Az 1757-es adóösszeírás elemzése során nem nyílik arra mód, hogy itt feldolgozzuk egy kisebb monográfia terjedelmét igénylő témát. Csupán utalni lehet néhány olyan tényezőre, melyek ismerete szükséges a jelen feldolgozás és a XVIII. századi mezővárosi parasztság viszonyainak jobb megértéséhez. Kecskemét és a jelentősebb alföldi mezővárosok már a XVI—XVII. században is taxa formájában rótták le a földesúri terheiket. Az egy összegben vagy több részletben kifizetett készpénz fejében viszonylagos önállósághoz jutottak az egyes települések, a földesúri kiváltságok, előjogok egy részét maguk a városok gyakorolhatták. Az egyházi tizedet is régtől fogva egy meghatározott összegben fizették. A városok a beszedett adók, a kocsmák, a mészárszékek jövedelmei, a különféle árendák összegéből teremtették elő azokat a summákat, amelyeket részben az állami adóztatás keretein belül, részben különféle sarcolások formájában rájuk hárítottak.

65 Ugyancsak nagyon keveset tudunk arról, hogy a közmunkaterhek hogyan alakultak ezekben a városokban a XVII—XVIII. század során.

66 Közismert, hogy a feudális állam megszilárdulása után, a földesúri kizsákmányolás erősödése folytán az egyik legsúlyosabb teher lett az ingyenmunka a jobbágyok vállán. Tudjuk, hogy a török katonaság, majd a földesurak számára követelt igás- és gyalogrobot rettegett teher volt és maradt egészen 1848-ig. Még csak megközelítően pontos képünk sincs arról, hogyan érintette mindez a mezővárosi lakosság egyes rétegeit. Pedig ezek nagysága, időbeli megoszlá65 Hornyik: Kecskemét város története II. és III. kötet. 66 A kötet e témakörből való feldolgozása is csupán a hódoltság egy igen szűk szakaszára vonatkozóan ad tájékozódási lehetőséget.