Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

sa, a robotoltatás módja erőteljesen hatott az egyes gazdák, az egyes háztartások teherbíró képességére, közvetve az itt élők életkörülményeire is. A számottevő önrendelkezési joggal felruházott Kecskemét a XVI. század legvégétől maga gondoskodott a szükséges anyagi erőforrások évről évre történő biztosításáról. Az alábbi felsorolás nem teljes, és csak nagyon vázlatos képet adhat a városi tanács e téren jelentkező mindig súlyos gondjairól. Kétségtelen, hogy az egyik legbiztosabb és legjelentősebb bevételt a különféle címen szedett adók alkották, melyeket legtöbbször együtt hajtottak be. A bor-, a gabona-, a bárány- stb. dézsma mellett 1757-ben az alábbiakat rögzítette a másodbírói számadás: Aprólékos introitus

67 (árendák, bírságok, bérletek, élőállatok, külön- 20 885 Rft. féle mezőgazdasági termékek stb. Caducitások

68 861 Rft. Földesúri introitus (bírságok) 80 Rft. Pálinka értékesítése (tiszta haszon) 627 Rft. Bormérés (tiszta haszon) 6 586 Rft. összesen: 29 039 Rft. Egy alapos feldolgozás minden bizonnyal további anyagi forrásokat, bevételeket tudna felszínre hozni. De kizárólag a másodbírói lajstromban rögzült adatok is érzékeltetik, hogy nem az adók képezték a legnagyobb magyar mezőváros kizárólagos pénzforrását. A 2872 háztartásra kivetett 18 302 Rft adó a bevételek alig több mint harmadát jelenthette. (L. XX. táblázat.) Különösen feltűnő, milyen nagy arányt képvisel a bérletekből és a tanács önálló gazdálkodásából származó bevétel. b) Az adóalapok megoszlása A mezővárosi lakosság terheiről, életkörülményeiről csak akkor kaphatunk tárgyilagos képet, ha egyszerre látjuk, illetve láthatjuk, hogyan oszlottak meg az egyes rétegek között a különféle termelési eszközök, amelyeket adóalapnak tekintettek, illetve milyen arányban hárultak rájuk az adók. Az e téren fellelhető összhang vagy aránytalanság érzékeltetheti legjobban a mezővárosi adóztatás sajátosságait, szociális viszonyait. 67 Kecskemet város tanácsa maga is folytatott gazdasági tevékenységet. Saját ménese, gulyája, birkanyája volt. Kocsmákat és mészárszékeket tartott fenn. Sajt, pálinka, hordók stb. kiárusításából időről időre számottevő összeget vételezett be a pénztár. 68 Örökösök nélkül elhaltak vagyonából származó bevétel.