Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

Réteg 0 1—10 11- 50 51- 100 101 — Háztartás A termés összesen (fertály) Réteg fertály összesen A termés összesen (fertály) nemes nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 3 1 2 1 2 2 5 6 3 3 4 12 11 11 171 gazda nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 869 318 59 13 73 236 186 119 1 14 87 1 1 942 555 259 221 191 967 1313 2667 zsellér nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 404 372 2 6 8 404 378 10 15 32 rideg nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 55 25 1 55 26 3 összesen nincstelen törpegazda kisgazda középgazda nagygazda 459 1269 321 61 14 80 246 188 124 1 14 93 1 1 459 1349 568 263 233 209 1010 1324 2838 mindösszesen 2124 638 108 1 1 2872 5381 Említésre méltó még, hogy a nemesek 31,8%-a nem termelt árpát, míg 1707-ben ez az arány csak 9% volt. Ezek után már kevésbé lehet meglepő, hogy az árpát termelő zsellérek aránya 17-ről 2%-ra zsugorodott. Az összeírás a zab, a köles és a cirok terméseredményét együttesen vette nyilvántartásba. Ez részben a korabeliek értékítéletét is magában rejti. Nem tulajdonítottak ezeknek a növényeknek külön-külön távolról sem olyan