Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

monarchia nemcsak a belső közbiztonságot eredményezte, hanem a feudális földesúri és az állami kizsákmányolás egyre szisztematikusabb formáit is. A termelőerők jelentős arányú fejlődését többször szakították meg természeti csapások és pusztító járványok.

2 Kecskemét, az ország legnagyobb mezővárosa egyaránt részesült ezen fejlődési folyamat előnyeiből és béklyóiból. Lakosságának jelentős számbeli növekedése, a növénytermesztés fokozatos térhódítása, a kézműipar gyarapodása szemmel látható ugyan, de az is kétségtelen, hogy lényegesen súlyosabban nehezedtek rá a földesúri követelések és korlátok, mint az előző évszázadokban. A XVIII. században kénytelen elszenvedni az úriszék működését, fokozódó harcot kell folytatnia a korábbi mezővárosi vívmányainak megőrzéséért, és áldatlan harcba kellett bocsátkoznia a beköltöző nemesekkel.

3 A szabadságharcot követő évtizedekben csaknem zavartalanul folytathatta a hódoltság korában kiépült nagyállattartáson alapuló gazdálkodását. A kun puszták egész sorát bérelve, megyényi terület állott gulyáinak, méneseinek és juhnyájainak rendelkezésére. 1745-ben a jászkunok végre tudták hajtani redemptiójukat, a Jászkunságra nehezedő zálogösszeg kifizetésével megválthatták magukat.

4 Ettől kezdve az egykori kun pusztákon újabb és újabb települők jelentek meg, a falvak és mezővárosok sora létesült a hódoltság idején elnéptelenedett határban. Kecskemét egyre élesebb küzdelmet kellett hogy folytasson Szegeddel, a legelők bérletének megszerzéséért. A folyamat eredményeként fokozatosan át kellett alakítani a város lakosainak foglalkozását. Ez az átállás jelentős gazdasági gondok és társadalmi feszültségek forrása lett.

5 Ennek a gazdasági és társadalmi átrendeződésnek az elejéről, 1757-ből maradt fenn egy adóösszeírás, amelynek az volt a rendeltetése, hogy a legkülönfélébb társadalmi rétegek vagyoni alapját, fizetőképességét számba vegye. Hasonló összeírás az előző évtizedekből is maradt fenn, de ez talán a legszélesebb körű a század dereka táján készült lajstromok között. A conscriptio, amely felvételének eszmei időpontja 1757. november 14., négy füzetben van rögzítve. 6 A fogalmazványnak tekinthető nyilvántartásban a szokásostól eltérő módon követik egymást az egyes tizedek. Az első füzetben a 6., a 4., és a 2. tized anyaga található. A másodikban a harmadik 2 A század gazdasági fejlődésére vonatkozóan a legátfogóbb munka: Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp., 1979. 3 Révész László: Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18—19. században. Kecskemét, 1956. 4 Kelemen Kajetan: A jász-kun redemptió története és fejlődése a jelen korig. Tekintettel a jász-kun birtokviszonyok rendezésére. Szeged, 1877. 5 Hornyik: Kecskemét gazdaságtörténete .. . 6 Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét város Levéltára, IV. 1504. Kecskemét város Tanácsának iratai. Összeírások, 1757., 5—7—8. tized füzetének 2. old.