Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - II. rész: 1757

tized egy része és az első tized teljes anyaga van. A harmadikban a 8., a 7., az 5. tized teljes anyaga és a harmadik tized fennmaradt része van rögzítve. A negyedik füzet az egyes oldalak adatai alapján az egyes tizedek adatait összesíti. Az összeírás kiterjedt mindenre, ami után adót kívántak kivetni. Az összeírás rovatait az alábbi módon lehet csoportosítani. Személyek; ezen belül rögzítették a gazdák, a zsellérek és a ridegek háztartásában élő azon személyek számát, akikre adót lehetett kivetni. Különféle állatok: jármos ökör, kocsis ló, szarvasmarha, méneses ló, juhok, sertések, méhek. Növénytermesztés: szőlő, búza, árpa, zab és köles termése együtt. Külön rögzítették az ún. városadománya és a pénzes kertet, a házat, a boltot. A mezőgazdasági feldolgozó iparon belül a pálinkafőző üstök és a malmok számát. Végül a kereskedők és az iparosok számát. Az utolsó rovatban a kivetett adó összege található rénes forintban meghatározva. Az összeírás magyarul készült el. Olvasatával érdemi gond nem merült fel. Több kéz írása és nem egyforma igényességgel készült. A nyolcadik tized rovatai részben eltérnek a többiétől. Itt külön rögzítették a fejőstehenek számát, és néhány oldalon külön rovatban rögzítették a zsellérek szőlejét, borát is. Azt a néhány lapot, amelyet kétszer is bemásoltak, érthetően figyelmen kívül hagytuk. Tekintettel arra, hogy a fejősteheneket a többi tizedben a szarvasmarhákkal együtt rögzítették, az összegzések során itt is összevontuk. A fenti kisebb eltérések, bizonytalanságok semmiképpen sem gátolják az adatok statisztikai feldolgozását és azok értékelését. Az 1757-es összeírás segítségével Kecskemét népének a XVIII. század derekán meglévő gazdálkodásáról, vagyoni struktúrájáról, foglalkozásszerkezetéről, részben társadalmi rétegződéséről és az egyes rétegek terheiről kapunk megalapozott képet. Miként utaltunk rá, az összeírás utolsó füzete az egyes rovatok végösszegét megadja ugyan, de nem bontja szét az egyes rétegekre eső részeket, így túlságosan summázott, több esetben kisebb pontatlanságot is tartalmaz. Megfelelő előkészítés révén lényegesen árnyaltabb, tagoltabb képet lehet segítségével rekonstruálni. Az összeírás feldolgozása azért is indokolt, mivel nemcsak azt a félévszázados, igen sokrétű fejlődést lehet érzékeltetni általa, amit a város 1707-hez képest megtett, hanem lehetőség nyílik arra is, hogy bemutassuk, milyen stádiumban érte a várost a kun puszták megváltása nyomán jelentkező válság. így jobban lehet illusztrálni azokat a változásokat, amelyek a következő évtizedekben egyre szélesebb körben végbementek. Az összeírás forrásértékét nemcsak az határozza meg, hogy a legnagyobb mezővárosnak gazdálkodására, társadalmára vonatkozóan nyújt sokrétű adatsort, hanem az is, hogy az Alföld más jelentős településének írott emléke-