Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

nuk utáni adót, mint bármelyik jobbágy vagy zsellér. Önálló nemesi fundussal nem rendelkeztek. Ingatlanukat részben pénzen vették, részben a várostól kapták használatra. A hódoltság utolsó évtizedeitől kezdve egyre határozottabban léptek fel nemesi kiváltságaik érvényesítése érdekében. De még a XVIII. század második felében sem tudtak ennek igazán érvényt szerezni.

63 Be kellett érniök azzal, hogy a személyi adó fizetése alól mentesítették őket. A tucatnyi családon belül a vagyoni megoszlás erőteljes volt. (L. XIII. táblázat.) Hárman csupán szerény vagyonnal rendelkeztek, és újabb 3 családnak közepes birtoka volt. Kétségtelen, hogy a nemesi háztartások csaknem fele a helyi viszonyok között gazdagnak minősült. Az ifjabbik Kalocsa István vagyona a háborús veszteségek és a rendkívüli adóztatás után is még igen tekintélyes maradt. Megfelelő publikációk hiányában nehéz összehasonlítani ezek vagyonát a békésebb fejlődést átélt területek nemesi vagyonával. De még így kiragadva is érzékelhetjük, hogy nem átlagos mértékű javakkal állunk szemben. Az összeírás alapján 16 ökör, 30 fejőstehén, 6 meddő szarvasmarha, 64 hámos ló, 23 db 3 éves csikó, 2 db kisebb csikó, 16 sertés, 180 juh alkotta jószágállományát. Szántóföldje is az átlagot többszörösen meghaladta, melyen 180 pozsonyi mérő búzát, 120 mérő árpát és 60 mérő zabot termelt. Ez közel 200 mázsa gabonát jelentett. Az 50 akó bor, amely után adózott, ugyancsak nagy szőlőterületre vall. Mindezeken túl olyan malma, illetve malmai voltak, melyek évi 60 forintnyi jövedelmet hoztak neki.

64 Nem elhanyagolható adat még, hogy a 12 tőzsér közül kettő nemes volt, a 15 malomtulajdonos közül pedig négy. Kétségtelen, hogy a mezőgazdasági termelési eszközök közül a lakosságon belüli számarányukhoz képest viszonylag jelentős hányaddal rendelkeztek, ennek ellenére a város gazdasági életében meghatározó szerephez nem juthattak. Társadalmi és politikai súlyuk, befolyásuk is lényegesen nagyobb volt mint létszámuk aránya, illetve gazdasági jelentőségük, de ezekben az évtizedekben még semmiképpen sem játszottak meghatározó szerepet a mezőváros életében. Életmódjukról, kulturális-műveltségi szintjükről, családi kapcsolataikról igen keveset lehet feltárni. Ennek ellenére állíthatjuk, hogy ebben a mezővárosban önálló nemesi osztályról a XVIII. század elején túlzás lenne szólni. Gyakorlatilag és jogilag Kecskeméten egyetlen osztály, a több rétegből összetevődő jobbágyság létezett. Ez foglalta magába a társadalom aránytalanul nagy többségét. A nemeseken kívül csak a csekély számban lévő értelmiségi-egyházi tevékenységhez legszorosabban kapcsolódó néhány család, illet63 Révész László: Kecskemét harca a beköltözött nemesekkel a 18—19. században. Kecskemét, 1956. 6—11. 64 IV. 1504. m. 1707. 52—53. old.