Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

Fejős tehén Meddő 0 1—2 3—6 7—10 llösszesen 1—5 6— összesen 46 200 93 98 6 6 55 121 11 195 7 10 20 55 30 1 202 13 18 3 1 11 5 ll 354 13 3 59 324 270 52 6 11 849 39 3 93 VII. táblázat 1707-BEN 3 éves csikó Csikó 0 1—2 3—6 7—10 11— összesen 1—2 3— összesen 46 286 7 12 1 1 159 27 1 38 1 1 73 29 4 58 4 1 7 8 5 9 2 7 190 8 8 70 572 68 14 2 7 298 14 9 79 ugyanebben az évben 365-öt vettek nyilvántartásba.

46 Az 1707-es összeírás 849 fejőstehén létéről tanúskodik. Ez a szám az előzőkhöz képest meglepően magas, de távolról sem valószerűtlen. Az 1714-es kecskeméti összeírás 717 fejőstehenet rögzített, de ebben nem foglaltatnak benne a nemesek tulajdonát képező állatok. Pedig 1707-ben is 105 fejőstehén volt birtokukban. A nagyságrendi megoszlás több jelentős eltérést mutat az igásökrökhöz képest. A tehénnel nem rendelkezők száma is valamelyest nagyobb: 324 fő (48,9%), tehát (csak?) minden második háztartás rendelkezett fejőstehénnel. Ugyancsak igen nagy azok aránya, akik 1-2 ilyen jószágot tartottak: 40,7%, és hétnél többet a gazdák alig két és fél százaléka birtokolt. Ez a megoszlás 46 Iványosi: Nagykőrös... 465. old.