Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

A SZARVASMARHÁK Az adózók száma Ökör Réteg Az adózók száma 0 1—2 3—6 7—10 11— összesen nincstelen törpegazda kisgazda közepes gazda nagygazda 46 293 187 106 31 46 214 21 1 79 132 33 34 72 21 4 6 151 381 351 235 összesen 663 282 244 127 4 6 1118 A LOVAK MEGOSZLÁSA Az adózók száma Hámos ló Réteg Az adózók száma 0 1—2 3—6 7—10 11— összesen nincstelen törpegazda kisgazda közepes gazda nagygazda 46 293 187 106 31 46 223 113 37 1 66 58 46 3 4 16 23 11 7 9 118 147 167 448 összesen 663 420 173 54 7 9 880 keztek. A kisgazdák, akik az adózók 28,2%-át képezték, 34,1 %-át a közepes gazdák, akik az összeírtak 16%-át alkották, ugyancsak ezen igavonók közel harmadával, 31,4%-ával rendelkeztek. Az adózók nem egészen öt százalékát jelentő nagygazdák viszont az állomány 21 %-át birtokolták. A szarvasmarhák jelentős hányadát képezték a fejőstehenek, melyek a részletesebb adóösszeírásokban csaknem kivétel nélkül fellelhetők. A tejtermelés, a család ellátása, a húsellátás és a tenyésztés szempontjából egyaránt igen fontos állomány számszerű alakulása és megoszlása több részletet elárul a település társadalmi és gazdasági jellemzőiről. 1689-ben Kecskeméten 167 tehenet számláltak össze.

45 Nagykőrösön 45 Bálintné: i. m. 12. old.