Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

zelítő pontossággal sem. Elképzelhető, hogy itt ezek nem képeztek olyan súlyt mint Nagykőrösön. Viszont semmiképpen sem lenne helyes, ha egy ilyen jelentős nagyságú mezőváros növénytermesztésével kapcsolatosan csak egyetlen összeírás alapján vonnánk le kizárólagos véleményt. Végezetül célszerű elvégezni a szomszédos Nagykőrös és Kecskemét növénytermesztése közötti összehasonlítást. Az 1689-ből fennmaradt összeírás, illetve dézsmalajstrom alapján elkészített összesítő ehhez feltétlenül megfelelő alapot nyújt. Természetesen csak a három gabonára és a borra vonatkozhat ez az összevetés. Kőrösön a tavaszi és az őszi búza után szedett tizedet külön-külön tartották nyilván. Kecskeméten csak egy rovat szolgált erre a célra. Ezért a kétféle búza együttes nagyságát kell figyelembe vennünk. Az összehasonlítás során tekintetbe kell vennünk, hogy nem azonos mértéket alkalmaztak. Nagykőrösön negyedben rögzítették a tized nagyságát, míg Kecskeméten pozsonyi mérőben vették számba a termést. A fertály negyedrészét 45 liternek vehetjük, míg a pozsonyi mérő űrtartalma 61,49 liter. Érdemi nehézséget az átszámítás nem jelenthet. A két évtizednyi különbség nem lebecsülendő ugyan, de nem zárja ki a megbízható tájékozódást nyújtó összehasonlítás lehetőségét. A számok rögzítése előtt nem árt még utalni arra, hogy Kecskemét lakosai 1707 folyamán két alkalommal is kénytelenek voltak a kuruc katonai vezetők parancsára elhagyni a várost, ami kétségtelenül kihatott a növénytermesztés eredményeire. A kétféle búzából Nagykőrösön 14 201 pozsonyi mérő után szedtek dézsmát. Kecskeméten 10 256 pozsonyi mérőt vettek figyelembe az összeírás során. A különbség tehát jelentős az egyébként kisebb Kőrös javára. Az árpa esetében már módosul a kép: Kőrösön 5255 p. m., Kecskeméten 6840 p. m. került nyilvántartásba. Még feltűnőbb a különbség a zabtermésnél: 1806 p. m. körösi terméseredménnyel szemben a kecskeméti 4742 p. m. volt. A két takarmánynövény eredményeinél fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kecskemétiekjószágállománya évtizedek óta lényegesen nagyobb, mint a körösieké. Az összes gabonatermés a két városban közel azonos: Kőrösön 21 262, Kecskeméten 21 838 pozsonyi mérő. Itt érdemes utalni Mészáros László korábban idézett megállapítására, amely szerint a XVI. század derekán Kőrös gabonatermesztése még jelentősen meghaladta nagyobb szomszédjáét. Úgy tűnik, hogy a XVII. század végére ez a különbség lényegében megszűnt, Kecskemét növénytermesztés terén előbbre lépett. A nagykőrösi dézsmajegyzék a must mennyiségére enged következtetni. A kecskeméti összeírás a bort vette figyelembe. A musttermés és a leszűrt bor között jelentkezik ugyan érdemi mennyiségi veszteség az erjesztés és a kezelés során, ez viszont nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az igen hasznos tájékozódást segítő összehasonlítást elvégezzük. Utalunk még arra is, hogy