Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707
a körösiek köbölben, a kecskemétiek akóban rögzítették a mennyiséget. Az előbbi 8,5 litert, az utóbbi 50,8 litert jelentett. A hektoliterre történő pontos átszámításnak nincs akadálya. Kőrösön 3734 hl must után szedett a város dézsmát. Kecskeméten 2375 hl bort vettek nyilvántartásba. A már jelzett veszteség lehetősége, valamint a közben történő fogyasztás beszámítása esetén is jelentős a két város szőlőtermesztése közötti különbség. Csak alapos feltárás döntheti el, hogy a kedvező vagy gyenge termésről készített kimutatások végső eredménye mutat-e eltérést, vagy ténylegesen ekkora lehetett a két város szőlőterülete közöt ti különbség. Az kétségtelen, hogy a XVII. század során igen sok feljegyzés maradt fenn arról, hogy körösiektől vásárolt Kecskemét a városi kocsma számára bort. Egyben érzékelteti ez az adatpár azt is, hogy a XVI. század derekán is jelentkező eltérés e tekintetben a két város között még a XVII. század végén, XVIII. század elején is fennállhatott. III. Állattartás A hódoltság történetével foglalkozók kivétel nélkül hangsúlyozzák, hogy az Alföld jórészt elnéptelenedett hatalmas térségein a rideg állattartás vált ismét általánossá a XV—XVII. században. Ez az állattartás lett a jelentős számú kertes mezőváros gazdálkodásának alapja. Kecskeméten és a hozzá hasonló jász városokban a jobbágyfalvakétól merőben eltérő gazdálkodás bontakozott ki. Ennek sajátosságai között a jobbágytelkek és a nyomásos gazdálkodás hiányát, a széles körű mezőgazdasági bérmunkát, a pusztabérleteket, a gyakorlatilag szabad parasztság, a cívispolgárság kialakulását és az árutermelés fokozott kiterjedését kell kiemelnünk. 37 Miközben ismételten hangsúlyozzák, hogy „az állattenyésztés döntő túlsúlya jellemző", hogy itt „nagymérvű árutermelés folyik (marha-, ló-, juhtenyésztés)," kellő adatok híján és más tájegységekről származó hasonló feldolgozások hiányában sem konkrét adatokkal nem határolják be e méreteket, sem összehasonlítás révén nem demonstrálják ennek más tájegységekhez viszonyított nagyságát. 38 így az időbeli változásokat, de még a fejlődés— gyarapodás—csökkenés hullámzásait sem lehet nyomon követni. Kecskemét állatállományának nagyságára vonatkozóan a városi adólajstromok nyújtanak legmegbízhatóbb tájékoztatást. Ezek az adójegyzékek viszont a XVII. században csak summázottan, az egyes gazdák állatállományá37 Majlát Jolán: Egy alföldi cívisváros kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Bp. 1943. Hornyik János: Kecskemét város gazdasági fejlődésének története. Kecskemét, 1927. Mészáros: i. m. 72—75. old. 38 Mészáros: i. m. 74. old.
