Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707
adatokkal bőségesen lehetne növelni. Éppen azért ragaszkodtunk egyetlen év adataihoz, hogy jobban érzékelni lehessen a városra nehezedő ilyen jellegű terhek nagyságát is, bár nem lehetett ezúttal célunk, hogy az év során rögzített minden ilyen irányú adatot ismertessünk. 28 Az esetek többségében a városnak kellett helyi vagy környékbeli gazdáktól megvásárolnia és Budára szállítani: „Ali basa számára az melly árpát vettünk" bevezető sorral ellátott nyilvántartás szerint egyetlen alkalommal 66,5 fertály árpát vásároltak tíz gazdától. 29 A Rákóczi-szabadságharc éveiben az árpa nem kevésbé keresett termék. Az összeírt mennyiség ugyancsak jelentős: 6840 pozsonyi mérő. (L. II. táblázat.) Az árpatermelés megoszlása az egyes rétegeken belül közel hasonló differenciáltságot mutat, mint a búza esetében. Még a nemesek között is akadt egy, aki nem termelte ezt a gabonát. A gazdák közül közel ugyanannyian termeltek árpát, mint búzát. A zselléreknél az árpa után nem adózók száma is csak kicsivel magasabb, mint a búza esetében. Tehát míg az adózók 47,5%-a volt az, amely egyáltalán nem vagy csak elhanyagolható mennyiségben termelt búzát, az árpa esetében ez csak valamivel magasabb hányad: 50,4%. Érezhetően nagyobb az 1—10 pozsonyi mérő árpa után adózók %-os aránya: 15,2, a búzatermelők 10,4%-ával szemben. Az önellátást már fedező, jelentős hányadban már többletet is termelők száma és aránya éppen ellenkező eltérést mutat: közel negyvennel több gazda adózott ilyen mennyiségű búza után, mint árpa után, ami kb. 6%-os különbséget jelentett. A tetemes többletterméket jelentő 51 pozsonyi mérőnél nagyobb termést betakarítok a búza esetében 31, míg az árpatermelőknél csak 19 háztartás volt. A figyelemre méltó eltérés arra enged következtetni, hogy a búza értékesítése megbízhatóbb haszonnal kecsegtetett. A másik fontos takarmánynövény, a zab közel harmadával kisebb mennyiségben került az összeírásba. Kétségtelenül szoros összefüggés volt mindig is a zab termesztése és a lótartás között, de mereven nem fonódott össze a kettő. A nemesek és a zsellérek között csaknem ugyanannyian termeltek zabot, ahányan rendelkeztek lóval. A lovas gazdák közül viszont csak 267 termelte ezt a takarmánynövényt. (L. III. táblázat.) Az árpa- és búzatermelőkhöz viszonyítva itt néhány esetben jelentős eltérést tapasztalhatunk. A zab után nem adózók száma és aránya közel akkora, 28 A XVI. század derekán a török kila 25 kg-nak felelt meg. Mészáros: i. m. 76. Itt minden bizonnyal a magyarországi gyakorlatnak megfelelően számolták, amely szerint a kila egyenlő volt a pozsonyi mérővel: 61,5 liter. 29 A fertály Kecskemét környékén a XVII—XVIII. században igen gyakran használt gabonaűrmérték, amely kb. 180-200 litert jelentett. Bővebben: Iványosi-Szabó Tibor: Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII—XVIII. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából VII.
