Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707

különbségek nem csökkentek, sőt a súlyos adóztatás hatására az elszegényedés felgyorsult, s ennek révén a differenciálódás tovább fokozódott.

13 Az összeírás végén, a nemesek adóalapjára vonatkozó nyilvántartás igen jól érzékelteti, milyen hatalmas különbségek vannak a tucatnyi családot átfogó réteg sorain belül is. Eleve hamis képet sugallnánk a cívis társadalomról, ha az egyes rétegekről, a nemesekről, a gazdákról, zsellérekről és iparosokról csak egy statisztikai átlagot rögzítenénk. Bár kétségtelen, hogy a város az anyagi romlás mélypontjára került 1707 végére, ennek ellenére a korabeliek fogalma szerint is voltak közöttük ekkor is nincstelenek, szegények, gazdagok, és létezett ezeken belül is egy-két fokozat. De látnunk kell, hogy ezek a fogalmak egyrészt mindig viszonylagosak, másrészt koronként, a történelmi szituációk változásait követve módosulnak, másrészt a válaszvonalak mentén a határesetek találkoznak. Tekintettel arra, hogy gazdaságtörténet-írásunk e korra vonatkozóan még példával sem szolgálhat, az összeírás adatait figyelembe véve fogalmazhatunk meg egy normát, amely alapján a határvonalakat meghúztuk. Sajnos 1707ben nem rögzítették, hogy az összeírt adóalap nyomán mekkora terhet vetettek ki. Ez maga is bizonyos támpontot jelenthetett volna arra vonatkozóan, hogy a korabeliek értékrendjében hol foglalt helyet a termőföld, az igás- és a tenyészállat. A későbbi évtizedekből rendelkezünk ugyan ilyen jegyzékkel, ezeket viszont nem alkalmazhatjuk a szabadságharc idején többször is súlyos csapást szenvedett város adózóira. Ezért kiindulópontunk az alábbi. Egy egységnek vettünk egy pozsonyi mérő gabonát termő területet. Ugyancsak egy egységnek vettünk egy lovat vagy szarvasmarhát, valamint öt juhot. Három egységnek egy akó bor termelésére elegendő szőlőt. Ezek figyelembevételével az alábbi öt csoportot alakítottuk ki. Nincstelen: semmiféle adóalappal nem rendelkező család vagy személy. Törpe vagyonnal rendelkezett, így törpegazdának minősíthető az 1—40 egységet kitevő adóalappal összeírt személy vagy család. A törpe adóalap számtani közepe körüli pl.: Kovács Mihály vagyona, aki két ökörrel, 10 juhval, 6 pozsonyi mérő árpát termő szántóval és 3 akó bort termő szőlővel rendelkezett; illetve Kőrös Mihályné, akinek két hámos lova, 13 juha és 7 akó bort termő szőleje volt.

14 Ebből szezon idején vállalt napszámosmunka segítségével egy család szűkösen meg tudott élni. 13 Iványosi-Szabó Tibor: Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcból. In: Bács-Kiskun megye múltjából II. Kecskemét, 1979., illetve: Iványosi-Szabó Tibor: Pénzforgalom Kecskeméten 1662—1711 között. Századok, 1980. 1. szám. Ez részint a dica, részint a számosállat fogalom kialakításánál is alkalmazott módszer. 14 Az 1707. évi összeírás I. tized 3., illetve a II. tized 51. szám alatt.