Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790 - Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében - I. rész: 1707
Kis vagyonnal rendelkezett, ezért kisgazdának minősíthető a 41—100 egységet kitevő adóalappal összeírt személy vagy család. Egy kis vagyon számtani középértékét képezte hozzávetőlegesen pl.: Dugár Jánosé: 2 ökör, 1 fejőstehén, 1 hámos ló, 14 juh, 18 pozsonyi mérő búzát, 6 mérő zabot és 10 mérő árpát termő szántóföld, valamint 8 akó bort termő szőlő. 15 Ekkora vagyon birtokában csak ritkán kényszerült valamelyik családtag napszámosmunka vállalására megélhetése érdekében. Közepes vagyont 101—200 egységnyi adóalap alkotott. Tulajdonosait joggal nevezhetjük középgazdáknak. E vagyon számtani közepét képezte Oláh György birtoka is: két ökör, két fejőstehén, 36 pozsonyi mérő búzát, 12 mérő zabot és 12 mérő árpát termő szántóföld, valamint 18 akó bort termő szőlő. 16 Gazdagnak mondták minden bizonnyal a korabeliek is azt a személyt vagy családot, akinek 201-nél több pontot képező vagyona volt. A táblázatokban nagygazdaként jelöljük őket. Szeles György adóalapja alig haladta meg az alsó határt, 213 pontot jelentett: 4 ökör, 1 meddő tehén, 9 hámos ló, 4 csikó, 30 juh, 42 pozsonyi mérő búzát, 69 mérő zabot és 59 mérő árpát termő szántóföld, valamint 8 akó bort termő szőlő. 17 Természetesen ennél lényegesen nagyobb adóalappal is rendelkezett nem egy kecskeméti gazda. Özvegy Nagy Istvánné adóalapja 448 pontot alkotott, ami a következőkből tevődött össze: 8 ökör, 12 fejős-, 2 meddő tehén, 13 hámos ló, 5 hároméves csikó, 2 kétéves csikó, 4 sertés, 70 juh, 120 pozsonyi mérő búzát, 45 mérő zabot és 96 mérő árpát termő szántó, valamint 40 akó bort termő szőlő. 18 Ekkora vagyon birtokában feltétlenül szükséges volt rendszeresen idegen munkaerőt alkalmazni. A felsorolt példák is érzékeltetik, hogy az egyes rétegekhez soroltak markánsan elkülönülnek, közöttük nagyságrendi különbség van. Az adóalapoknak ilyen módon történő öt csoportra való megosztása feltétlenül indokolt. Biztos, hogy nem mondható minden tekintetben kifogástalannak a fenti osztályozás, de megfelelő gyakorlat, sőt példa híján minden bizonnyal elfogadható, és feltétlenül segíthet egy újabb, jobb klasszifikálás kialakításában. A választott norma elfogadhatóságát, helyességét a statisztikai összesítők valószínűsítik. (L. pl. XIII. és a XVI. táblázat.) Ha figyelembe vesszük azt a tényt, amire korábban is utaltunk, hogy Kecskeméten egy erősen strukturálódott cívistársadalom volt, az arányok mindenképpen elfogadhatók. Az adóalappal nem rendelkezők csekély százalékát egyértelműen magyarázza az a tény, hogy az ún. jövevények, a cselédek és a társadalom perifériáján elhelyezkedő, rendkívül mozgékony csoportok (cigányok, oláhok, rácok stb.) 15 Uo. I. tized, 37. szám alatt. 16 Uo. I. tized 75. szám alatt. 17 Uo. II. tized 77. szám alatt. 18 Uo. IV. tized 62. szám alatt.
