Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

V. Összegzés A török kiűzését követő évtizedek bővülő forrásanyaga feltétlenül indokolttá és lehetővé teszi a szélesebbkörű gazdaságtörténeti kutatásokat. A kecskeméti írásos emlékek biztosítják, hogy 1720 tájától folyamatában tudjuk vizsgálni és bemutatni a bérek alakulását. A vizsgálat eredményeként a kapott kép ha nem is teljes, de lényegesen összetettebb és pontosabb mint az előző évtizedekből rekonstruálható ismeretanyag. Bár a különféle bérekre vonatkozó feljegyzések mennyisége erősen eltér egymástól, csaknem mindegyikéről részletes, vagy legalábbis nagyon megbízható ismereteket gyűjhetünk. A korabeli szokásoknak megfelelően a konvenciós szerződésekben rögzített megállapodások nyújtanak legtöbb és legmegbízhatóbb támpontot. Ezek birtokában igen nagy pontossággal követhetjük a városi tisztségviselők, az igazgatáshoz kapcsolódó segédszemélyzet bérének alakulását. Ha folyamatában nem is annyira egységesen, de nagyon megnyugtatóan tudjuk dokumentálni az egyházak alkalmazásában lévő lelkészek, tanítók és az ottani segédszemélyzet bérének alakulását is. Jóval töredékesebben áll rendelkezésünkre a termelőmunkával foglalkozók bérezését igazoló adat. Azonban e tekintetben is összeállt több adatsor, amelyek helyenkénti töredékességük ellenére is felhasználhatók a gazdasági élet ezen területén végbemenő folyamatok vizsgálatához. Nemcsak kecskeméti sajátosság, hogy a legáltalánosabb bérmunka, a napszámbér elemzéséhez áll rendelkezésünkre mennyiségében és folyamatosságában a leggyérebb adatmennyiség. Alig valamivel kedvezőbbet mondhatunk a szolgáltatások, a céhes keretek között végzett munkák díjazásával és a fuvarköltségek alakulásával kapcsolatosan is. Az összehordott adatok együttesen végülis olyan tömeget alkotnak, amelyek birtokában indokolt néhány alapvetően fontos következtetés levonása. Tekintettel arra, hogy a XVIII. századi Magyarországon nem készültek olyan országos jellegű gazdasági felmérések, amelyek segítségül hívásával pontosan rögzíthetnénk e tájegység sajátosságait, az egyébként teljesen indokolt összehasonlítástól ezúttal el kellett tekintenünk. Ezen összehasonlítás elvégzését gátolja az a tény is, hogy nem készült nagyobb földrajzi egység ezirányú fejlődéséről az ehhez szükséges mélységű feldolgozás. Rendelkezünk ugyan néhány olyan helytörténeti publikációval, amelyeket e téren kamatoztatni lehetne, de e munkák tematikája és módszere igen szűk kerületre korlátozná ezt az összevetést, és még így is olyan kitérőt jelentene, amely veszélyeztetné a jelen dolgozat egységét. így meg kellett elégednünk azzal, hogy olyan mezővároson belül kövessük a bérek alakulását, amelynek ekkor is számottevő a kisugárzása a környező településekre.