Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])

IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790

IV. A közigazgatási szervek az élet- és munkakörülmények szabályozásáért A XVIII. század első harmadára a megyei és az országos rendfenntartó és közigazgatási szervek sorra kiépültek. Ezek egyre gyakrabban és egyre konkrétabb, kisebb ügyekben is sorra véleményt nyilvánítottak, illetve utasításokat adtak. Az iratok jelentős részének pusztulása miatt nem lehet pontosan követni, hogy az egyes városi statútumoknak volt-e megyei előzménye, kaptak-e utasítást valamely felettes szervüktől vagy sem. A bérek limitálásakor több esetben egyértelműen a vármegye parancsára hivatkoznak. Egyben az is kétségtelen, hogy a városban hozott közigazgatási és bírói döntések a helyi konfliktusok megoldása érdekében születtek, s nem feltétlenül a vármegye utasítása alapján jártak el. Az viszont kétségtelen, hogy a Kecskeméten élő munkaadók érdeke egybeesett az ország más tájain élő munkaadók alapvető érdekeivel, így az esetek döntő többségében az összhang természetes volt. A helyi és a megyei hatóság egyik legfőbb feladata a közbiztonság megteremtése, illetve megvédése volt. Éppen ezért mindent megtettek annak érdekében, hogy a szabadságharc alatt és az előtte levő évtizedekben kialakult szabad, vagyontalan jobbágy vagy szolga sorsú személyeket lekössék, az ún. kóbor elemeket felszámolják. A tanyákon való letelepedés megtiltásának is ez volt az egyik fő oka. Az országos jellegű belső migráció kedvezett azoknak, akiket a jobbágyi-szolgai kötöttségekbe nem tudtak betörni. Ezért kényszerült a városi tanács még 1773-ban is elrendelni, „ . . . hogy szolgálatra alkalmatos minden ridegek, betyárok, asszonyok és leányok házanként conscribáltassanak, azoknak neveikkel a kiknél tartózkodnak. A kik is ha új esztendő napkor szolgálatra nem állanak ismét, gazdáikkal együtt citáltassanak, s azok a szállásadásért, ezek pedig a tekergő állapotért nemes vármegyéiül szabott büntetést keményen el fogják venni."

65 Ugyancsak ebből a célból tiltotta meg a városi tanács 1726. november 8-án, hogy pásztoremberek baltákat, csákányokat és egyéb fegyvereket használjanak.

66 A közbiztonság elfogadható keretek közötti fenntartásán túl a kiegyensúlyozott termelés és a munkáltatói jogok gyakorlásának lehetősége volt a helyi hatóság újabb fontos feladata. Ennek érdekében sokirányú és körültekintő munkát kellett végezniük. Érthető e területen is mindenben maguk mögött tudhatták a nemesi vármegye és a helyi úriszék támogatását. A gazdák érdekeinek egyik legfontosabb eszköze a bérek ismételt limitálása volt. A szórványosan fennmaradt ez irányú határozatok érzékeltetik, hogy időről 65 IV. 1504. h. 1773. november 13. 66 IV. 1504. b/76. 309. old.