Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790
III. Elemzés A konvenciósok bére A kecskeméti bérekre vonatkozó adatok rendszerezése és ismertetése után hasznos, sőt szükséges a lehetőségeknek megfelelő elemzések elvégzése is. Ezen munka összetettségének és mélységének elsődlegesen az adatok hézagossága szab határt. De utalnunk kell arra is, hogy más vidékkel történő összehasonlításra sincs módunk, mivel hasonló feldolgozás nem áll rendelkezésünkre. A konvenciósok szerződései feltétlenül alkalmasak arra, hogy alaposabb vizsgálat alá vegyük őket. Ehhez az adatok, az adatsorok puszta meglétén túl természetesen több előfeltétel is szükséges. Ezek közül a különféle pénzek ismerete, az átszámítási lehetőség megnyugtató módja mellőzhetetlen. A kecskeméti nyilvántartásokat vezető tisztviselők a századforduló, de a XVII. század nagyobb részében is éppen mert igen sokféle pénz volt forgalomban, az esetek többségében számítási pénzeket használtak. 59 Különösen sokféle pénz forgott közkézen a Rákóczi szabadságharc lezárulásáig az igen széles körű árucserét lebonyolító mezővároson belül. A pénzek, illetve pénznevek mennyisége meghaladta a hatvanat. A szabadságharc után ezek száma jelentősen csökkent, de még így is közel negyven pénz, illetve pénznév fordul elő a felhasznált számadásokban, végrendeletekben és egyéb forrásokban. A helyi számadásokban az esetek nagyobb részében a XVIII. század derekáig a magyar forintot, a számítási tallért és a számítási pénzként kezelt garast használták. Nem ritka ezek alkalmazása a későbbi évtizedekben sem. A központi politikai és gazdasági irányítás kiteljesedése során egyre általánosabbá válik a rénes forintban és a krajcárban történő számítás. A belső egység megőrzése érdekében egyetlen számítási pénz alkalmazása volt célszerű. Ezért a szélesebb körben fellelhető magyar forintot követtük az átszámítások alkalmával. Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakon belül a pénzek értéke érdemben nem változott, az átszámítás nehézségekbe nem ütközik, az áruk és a munkabérek nagysága nem torzul. Éppen az ezekben az évtizedekben kialakult pénzügyi stabilizáció könnyítette meg és tette megbízhatóvá az átszámításokat. Ennek következtében eltekinthetünk attól, hogy az értékeket valamely nemesfém súlyában is rögzítsük. A pénzek pontos ismeretén túl a különféle naturáliák értékének meghatározása a legjelentősebb feltétel. Tekintettel arra, hogy a város alkalmazottai59 A korábban jelzett két pénztörténeti feldolgozáson túl igen jelentős szakirodalom áll e téren rendelkezésünkre.
