Bács-Kiskun megye múltjából 10. - Gazdaság és társadalom (Kecskemét, 1989 [!1990])
IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor: A bérek alakulása Kecskeméten 1686—1790
nak egy részénél, illetve a református egyház alkalmazottainak jelentős hányadánál több évtizeden át a munkabér egy meghatározott hányadát különféle termények és árucikkek formájában biztosították, az időszakra vonatkozó ártörténet mellőzhetetlen. Mivel egy ilyen jellegű ártörténeti feldolgozás rendelkezésünkre áll, e téren sincs az elemzésnek akadálya. A naturáliák értékének meghatározása során feltétlenül szükséges a különféle mértékegységek pontos ismerete is. A feldolgozás időszakán belül csupán egyetlen olyan űrmérték lelhető fel, amely az országos gyakorlattól eltér: a fertály. Ennek a gabonaűrmértéknek a nagyságát ma már viszonylag pontosan ismerjük: kb. 180-200 liter lehetett. 60 Elemzésünk során kétirányú metszet követése válik szükségessé. Egyrészt meg kell vizsgálnunk, hogy a több mint száz év során az egyes foglalkozási csoportokon, ágakon belül hogyan alakult a kifizetett bér nagysága, mennyisége, hogyan aranylott egymáshoz az egyes időmetszetekben a készpénz és a naturáliák értéke. Másrészt mérlegelnünk kell, hogyan viszonyult egymáshoz a különféle munkák ára, milyen különbségek mutatkoztak a mezőgazdasági, az ipari, illetve a szellemi munka díjazása terén. A különféle foglalkozású, bérmunkát vállaló vagy alkalmazottként dolgozó személyek munkabérét csak úgy tudjuk összehasonlítani, ha egy meghatározott évben a rendelkezésre álló valamennyi konvencióféleséget elemzés alá veszünk. Erre a legalkalmasabb az 1725-ös esztendő. Ekkor már csaknem valamennyi fontosabb foglalkozásra találunk adatokat, illetve a néhány hiányzót a következő évek adatsoraiból lehet pótolni. jEz a terminus azért is megfelelő, mivel a korábbi évtizedekből igen hézagosak a feltárható tények, másrészt a későbbi évtizedekben, amikor már néhány újabb tisztségviselő bérét is rögzítették, olyan változások mentek végbe, melyek az előző fél évszázad viszonyaira egyáltalán nem jellemzőek, és így feltétlenül újabb időmetszetet is elemzés alá kellene vennünk. Ilyen változás pl. az, hogy 1730-tól a város hivatalnokainak bérét készpénzben határozták meg. Igaz ugyan, hogy már 1725-ben is csaknem minden esetben a naturáliák helyett azok árát fizették ki, de ezek tételes feltüntetése még dokumentálja, milyen természetbeni juttatások illették meg korábban az egyes munkavállalókat. Tehát már előre jeleznünk kell, hogy az 1725-ös év adatsora egy korábbi időszakra volt igazán jellemző. Ez viszont nem lehetett túlságosan távoli múlt, hiszen különben nem őrződtek volna meg ezek a konvenciós formák. A város alkalmazottainak díjazása, bérének fizetése igen eltérő előzmé60 IVÁNYOSI-Szabó Tibor: Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII—XVIII. században. In: Bács-Kiskun megye múltjából VII. Kecskemét, 1985. Az árakra vonatkozóan: Az árak alakulása Kecskeméten 1662- 1790. Uo.
