Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

SZTRAPÁK Ferenc: Sajtó és közművelődés kapcsolódásai a Petőfi Népe és a Forrás évfolyamaiban

parasztok és értelmiségiek. Kérdés, hogy milyen kölcsönös viszonyok alakulnak ki, melyik hatás az erősebb? Vagy itt van a falu átalakulása, a tanya új szerepe. S nem kevésbé fontos a lakótelepek belső életének feltárása, a bejáró munkások helyzetének, vagy a nők egyenjogúságának elemzése sem. Mi is sokat foglalkozunk — politikai megközelítésből — ezzel a témával, s a szociográfustól is várjuk az adósságtörlesztést."

22 Az „adósságtörlesztés" jelei az évtized végére váltak érzékelhetőbbé. Van a folyóiratnak egy kifejezetten, elnevezésében is a szociográfiát fölvállaló rovata, a Való Világ. Összesen 22 mű látott itt napvilágot 1979-ben 219 oldalnyi terjedelemben. Bár ez sem kevés, a szociográfiai elkötelezettségeket sokkal több minden mutatja a Forrás hasábjain: inkább a valóságközeli prózát és költészetet művelők jutnak szóhoz a szépirodalmi rovatban, nyilvánosságot kaptak a fiatal írók lakiteleki találkozójáról szóló és más dokumentumok, műhelybeszélgetések pásztázzák be a feldolgozási lehetőségeket, a kritikák és recenziók mind többször figyelnek társadalomelemző könyvekre. Megkezdődött tehát valami, ami mellett nem lehetett szó nélkül elmenni. Legérzékelhetőbben a Való Világ írásai mutatják fel a szociográfia operációs eszközeit, szikéit. De vajon mennyire fordulnak használóik a társadalom valóban égető, fájó, vagy — egyáltalán — időszerű kérdéseihez? Mennyiben választják vizsgálódásuk terepéül például az életformaváltást, az életmódban és gondolkodásban bekövetkezett kedvező változásokat vagy torzulásokat? A tárgykört illetően túlsúlyba került a városi helyszín (111 old.) a tanyasifalusi környezet viszonyaival szemben. Valamivel ennél is bővebb terjedelemben foglalkoztak a szerzők annak felmutatásával: hogyan élünk, hogyan éljünk? S ennek az egész keresztmetszetnek szinte valamennyi pontján feltűnik a jövőt hordozó nemzedék, az ifjúság magatartása és véleménye. Érdekes, hogy a kirajzolódó irányhoz képest túlzottan elvontnak tűnő, csak néprajzi szálakkal kötődő, a köznapitól eltérő viselkedést elemző tanulmány is megpróbál végül társadalmi jelenségeket magyarázni: „különösen a faluról hirtelen városba került fiatalok helyzete nehéz napjainkban, mert esetük jellegzetes példája a neurózishoz vezető identitászavaroknak. A mindenki mindenkit ismer felnevelő közösségből belecsöppen az ismeretlen arcú tömegbe. A közvetlen emberi kommunikációk hálójából kiszakadnak és a városi közömbösség kommunikációs vákuumába kerülnek. Ismeretlen, többemeletes térélmény szakad a fiatalra, aki a talajszinten ismerte gyermekkora falujának minden zugát... (Hoppal Mihály: Deviáns magatartás és etnikus hiedelemrendszer.)

23 22 Ld. HALÁSZ Ferenc: A politika szolgálólánya? Beszélgetés a szociográfia lehetőségeiről. Élet és Irodalom. 1978. január 28. 7. old. 23 Forrás. 1979. 2. sz. 48. old.