Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

megszelídíteni a harcosabb, irredenta megnyilvánulásokat, megtartva a közös célt: a revízió megvalósítását. Klebelsberg, eszméi terjesztésének rendelte alá a világnézeti nevelést az egész közoktatásban, s az iskolán kívüli művelődési életben egyaránt. Ezt szolgálta iskolapolitikája s törekvése a kultúra decentralizálására, új tudományos és művelődési centrumok létrehozásával. Kiskunfélegyházán a közoktatás helyzete 1921-ig a világháború előttihez képest semmit nem fejlődött, sőt visszaesés történt. A helyi lapok egységesen állapították meg cikkeikben, hogy 7—8 év óta semmit nem fordítottak az iskolákra, „ . . . hat év óta rendes elemi iskolai tanításról nem is beszélhetünk, s csak a nagy számú analfabéták mutatják a kötelező iskolai tanítás óriási hanyatlását".

11 A túlzsúfolt városi iskolákba osztályonként átlag 65 tanuló jutott

12

, ez valamivel rosszabb az országos átlagnál, mely ekkor osztályonként 60 tanuló volt. Még rosszabb volt a helyzet a tanyai körzetekben, ahol a tervezett 15 új iskola építése a világháború kitörése miatt elmaradt. Az iskolaszéki jegyzőkönyv szerint az 1920/2l-es tanévben a tanyai körzetekben 2104 iskolaköteles nem járt iskolába, mivel a nyomor miatt dolgozniuk kellett. A Csólyos puszta II. számú iskola pl. bérelt helyiségben, egy tanyai szobában volt, amelynek magassága 185 cm, hossza 520 cm, szélessége 440 cm. Itt 56 mindennapi és 5 ismétlőiskolai gyermeknek kellett tanulni.

13 A rendkívül rossz tanítási körülmények a tanítás eredményességét erősen lecsökkentették. Minden követelményt megelőzött a valláserkölcsi és nacionalista nevelési célok megvalósítása. A tanfelügyelő egyik látogatása után pl. azért marasztalta el a tanítót, mert a IV. osztályban Petőfi Sándorral kapcsolatban nem említette meg, „hogy a költő sírhantját ma oláhok tapossák"

14 Az iskolák ügye a helyi pártharcok egyik központi kérdésévé vált. Az 1923. évi májusi községi választásokon a politikai baloldalhoz tartozó 48-as Függetlenségi Párt győzött. A párt vezére Horváth Zoltán, az iskolák állapotáért az 1915 óta hatalmon lévő egységes keresztény pártot tette felelőssé. Az új képviselőtestület a mulasztás jóvátételeként 8,5 millió koronát szavazott meg népiskolák helyreállítására, és új tanyai iskolák építésére. Ezzel mintegy folytatni kívánták a függetlenségi párt korábbi kiemelkedő vezetőjének, Holló Lajosnak törekvéseit is. Holló 1886-ban 25 új népiskolai osztály létrehozásátjavasolta. Ebből 1909-ig 9 népiskolai osztály felállítása valósult meg, 11 Kultúránk züllése = Félegyházi Hírlap — Félegyházi Híradó 1921. január 16. 12 BKmL — Kkfh. lt. Iskolaszéki jkv. 1922. szept. 26. 13 BKmL — Kkfh. lt. Iskolaszéki jkv. 1924. december 1. 14 BKmL — Kkfh. lt. Tankerületi gy. jkv. 1923. ápr. 5.