Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

BÁNKI HORVÁTH Mihályné: Fejezetek Kiskunfélegyháza közművelődésének történetéből

további 15 létesítése csupán terv maradt. Az elmaradást a város nem tudta volna önerőből pótolni, ezért államsegélyért folyamodtak. Az akciót segítette az 1926. évi VII. tc. megjelenése a mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről és fenntartásáról. A törvény kiemelten kezelte az Alföld tanyai körzeteinek iskolával való ellátását. Klebelsberg kultuszminiszter 1926. március 2-án a városnak 20 tanyai iskola és 19 tanítói lakás építésére 5000 millió koronát engedélyezett, amelynek felét államsegélyként, felét kölcsönként kapta a város. 1929. januárra elkészült 8 iskola és három építését megkezdték.

15 Az új iskolák nem csak az oktatási körülményeket javították, jelentőségük az iskolán kívüli népművelés terén is kiemelkedő lett. Kulturális centrumot teremtettek olyan körzetekben, ahol korábban semmilyen közösségi épület nem állt a lakosság rendelkezésére. A kéttantermes iskolák a tanítás egészségesebb körülményeinek megteremtése mellett otthont adtak a felnőttek népművelési estjeinek, az analfabéta-oktatásnak és ismeretterjesztő tanfolyamoknak. Gyakran az orvosi rendelést és az istentiszteletet is az iskolákban tartották, így azok a tanyai élet központjaivá váltak. 1930-ban a belterületen 5, a tanyákon 27 városi katolikus elemi népiskola működött. Ezt kiegészítette a városban két felekezeti (izraelita és református) népiskola. Az építkezések enyhítették az oktatás nehézségeit, de nem jelentettek teljes megoldást. A lakosság elszegényedésének fokozódása szükségszerűen a gyerekek minél előbbi munkába állítását követelte, hiszen a gyerek sokszor könnyebben kapott munkát — a neki járó kevesebb bér miatt — mint a felnőtt. Különösen tanyán hiányzott sok iskolaköteles. Az V. és VI. osztályba alig járt tanuló.

16 Az analfabéták száma szinte semmit nem csökkent a tíz év alatt. 1930-ban a lakosság 14%-a nem tudott írni-olvasni.

17 Az elemi iskoláknál alig voltak jobb helyzetben a középiskolák. A főgimnázium épületét a Tanácsköztársaság leverése után román csapatok vették igénybe, ezért az 1919/20-as tanévet más iskolákba szétszórva kezdhették meg. A visszaköltözés után több éven keresztül vagy a hosszú szénszünet, vagy a spanyolnátha akadályozta a tanítást. 1924/25-ben ünnepelte az iskola a főgimnáziummá fejlesztésének 30 éves jubileumát. Ebben az évben indult az első reálgimnáziumi tanterv szerint dolgozó osztály.

18 A reálgimnáziumot mint új középiskola-típust az 1924. XI. tc. vezette be. Tantervükben nagyobb teret kaptak a modern nyelvek és a természettudományos tárgyak. A tanulók 15 BKmL — Kkfh. lt. Polgm. Hiv. 13/1929. alapszám, 91/1937 alapszám 16 A tanyai iskolák vizsgái = Csonkamagyarország 1927. máj. 29. 17 1920-ban a 6 éven felüli analfabéták aránya országosan mintegy 15%. 18 150 év. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium emlékkönyve 133. lap