Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

A textilműhely magába foglalná a gyapjúból előállítható szőnyeg, gobelin és szövés teljesen művészi, s mégis kereskedelembe hozható produktumait... Keramika: A cél az itt régen virágzó, s messze földön híres magyar fazekasipart annak művészi rangján, s karakterén feltámasztani, arra kitűnő iparosokat nevelni, s ennek az iparágnak piacot teremteni. . . .Mindeme műhelyek a művész közvetlen vezetése alatt állanának, a többi művészek munkásságának bevonásával. A telep látja el a műhelyeket tervekkel is.. . Ezen két főszakhoz sorakoznék a grafikai műhely, mely egy már esetleg meglévő nyomda és könyvkötő olyan kifejlesztését tűzné ki célul, hogy az úgy művészi, mint anyagi tekintetben a fővárossal lépést tudjon tartani. . . Nagy és komoly célunk továbbá, hogy . . . bármilyen iparágat tanácsunkkal, ízlésünkkel segítsük, s azt minden rangú munkák, értve a művészies munkákat, elvégzésére kineveljük."

540 A tervezetet elfogadó közgyűlési határozat értelmében 6 villa és egy egyemeletes, 10 műtermet magába foglaló bérház építése kezdődött meg.

541 1910-ben kezdtek hozzá a munkához. A művészek 1912 elején költözhettek be azzal együtt, hogy 191 l-ben földrengés akadályozta a haladást.

542 Az első beköltöző művészek a következők voltak: Iványi Grünwald Béla, Janszky Béla, Olgyay Ferenc, Csikasz Ferenc, Pólya Tibor, Pólya Iván, Hermann Lipót, Bálint Rezső, Perlrott Csaba Vilmos, Faragó Géza, Jávor Pál, Paál István, Falus Elek és Szabó József.

543 A művésztelepről hamarosan kiderült, hogy nem tudja igazán betölteni a vállalt feladatát. Több tényező összejátszása okozta, hogy Kecskemét nem volt képes egy Nagybányához hasonló művészeti központtá válni. Az egyik legfontosabb talán a két város földrajzi helyzetéből eredő különbség volt. A Nagybányáról jött művészek nehezen szokták meg az alföldi tájat. Hiányoztak nekik Nagybánya hegyei, a megszokott tájmotívumok, a természeti képben feszülő nagy különbségek.

544 Ugyanakkor Nagybánya vezetői erőteljes lépéseket tettek a művészek ott-tartása érdekében, félve a telep megszűnésétől felépíttették pl. a tizenöt éve ígért műtermeket.

545 Szerepe volt annak is, hogy a kecskeméti elöljárók közül sokan nem értették meg Kada polgár540 Tanácsi ir. 1314/1920. alapsz. A levél Nagybányán, 1909. július 17-én kelt. 541 Kgy. jkv. 145/1910. 542 Kecskeméti Lapok 1913. október 10. 1—2. 1. 543 Ua. 1912. május 4. 2. 1. Alig egy év múlva az alapító tagok közül mindössze négyen voltak még a telepen. Ekkor a következő művészek éltek itt: Iványi Grünwald Béla, Perlrott Csaba Vilmos, Csikasz Imre, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Körmendi Frimm Jenő, Fejérváry Erzsébet, Kmetty János, Erős András, Dobrovics Péter, Oláh Sándor, Hermann Lipót, Farkas Béla, Gulyás József, Faragó Géza, Bornemissza Géza, Kandó László, Paál István és Vadász Miklós. — Kecskeméti Lapok 1913. november 9. 3. 1. 544 MURADIN: i. m. 310. 1. 545 Ua. 310—311. 1.