Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

mester törekvéseit. A telep költségeiről valótlan hírek terjengtek és ellenszenvet szítottak vele szemben. Többen egyenesen a felszámolását követelték. A tanács a támadásokra válaszolva leszögezte, hogy a művésztelep kulturális intézmény, amelyet a város nem jövedelemszerzés reményében létesített. A kulturális cél áldozatvállalással jár, de a telep a városnak jelentős közművelődési intézményévé válhat, és közvetve anyagi hasznot is hozhat azzal, hogy a művészek munkáira kíváncsi látogatók növelik a város idegenforgalmát. Azzal is számolni kell, hogy az országos érdeklődés mellett létrejött intézmény megszüntetése miatt a várost jelentős erkölcsi kár érné.

546 A befolyásos városi polgárok egy része tehát igen hamar szembefordult a művészteleppel, holott annak egyik fő célja a városi ipar felvirágoztatása volt. Ez Iványi Grünwald Béla fentebb idézett leveléből is egyértelműen kiderül. Nála átfogóbb — és talán kissé utópista — képet rajzolt erről Kós Károly. A későbbi események ismeretében úgy tűnik, hogy az általa megfogalmazott cél motiválta Kada Eleket akkor, amikor minden akadályt leküzdve keresztülvitte a művésztelep megnyitását. Kós Károly ezt írta: „Az, hogy Kecskeméten majd fognak jó képeket festeni, hogy szőnek egynéhány jó szőnyeget, hogy jó cserépedényeket, terrakottákat fognak készíteni, ez még nem olyan dolog, ami a városnak azt az igazi nagy hasznot meghozhatná, amit egy művésztelep egy városnak hozhat. Ezek a dolgok nem olyanok, hogy ezáltal Kecskemét városa mint város, polgárai mint jó gazdák, és igaz kecskemétiek megérezhessék ennek a művészi munkálkodásnak hatását. Ezek a dolgok úgy magukban nem nyúlnak be elég mélyen az életbe, nem nőttek, és nem nőhettek eléggé hozzá az emberekhez ... A kereső iparosság szélesebb rétegeinek . . . hasznot nem hozhat éppen kis terjedelménél, speciális és magasabb művészi voltánál fogva. Tehát így a kolónia és munkálkodása nevelési

ill. gazdasági hatásában nem eléggé általános .. . Egy ember, aki házát művészileg megépítette, berendeztette, az valószínűleg a kerámiai tárgyakat és szőnyegeket, valamint bútor behúzatait is ott rendeli meg, illetve azzal a művésszel tervezteti meg, aki házát és bútorait is jól megtervezte, vagy legalábbis annak tanácsát kéri és hallgatja meg e tárgyak beszerzésére vonatkozólag ... Vagyis, ha a kecskeméti ember kénytelen elsőrendű művészetbeli szükségleteinek kielégítésére máshová fordulni, akkor másodrendű szükségleteinek kielégítését is ugyanottan fogja keresni. A modern embernek először a modern házát kell megépíteni, modernül bebútorozni, hogy aztán a szőnyegeket felteríthesse, a vázáit elhelyezhesse, képeit, szobrait applikálhassa . .. Az építészet és a lakberendezés a legelterjedtebb iparok,... a legtöbb és 546 Tanácsi ir. 9111/1913. ikt. sz. az 1999/1920. alapszámon, valamint Kecskeméti Lapok 1913. május 9. 1—2. 1.