Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)
SÜMEGI György: Építészeti törekvések Kecskeméten a századfordulón
a szecessziós báli meghívókat, az új ízléssel tipografizált könyveket, újságokat és időnként plakátokat is (kitűnő minőségű szecessziós plakátja volt pl. az 1909. évi kecskeméti országos dalosünnepnek). Számos ifjúsági és felnőtt, női és férfi társas kör, kulturális éa gazdasági egyesület működött. A városban rendszeressé váló színházi és mozgóképszínházi (mozi) előadások mellett ez időben kezdenek kiállításokat rendezni (pl. a Kecskeméti Művésztelep tárlatait, vagy a Református Újkollégiumban 1914-ben Muraközy János romantikus festőnek, Jókai kecskeméti jogakadémiai társának és barátjának az emlékkiállítását). Művészetkritikai szempontból érdemes említeni, hogy 1914-ben Lőwy Ödön szerkesztésében jelent meg a város leghaladóbb szemléletű (demokrata, szocialista) folyóirata, Az Alföld, kitűnő színes, szecessziós címlappal. Vagy az új irodalom és művészet, az aktivizmus vidéki centrumává lett Kecskemét egy rövid időre, különösen akkor, amikor Kassák Lajos és Uitz Béla is a Kecskeméti Művésztelepen dolgoztak 1916 nyarán. A századfordulón kezdődött a Városi Múzeum országos hírűvé vált gyűjteményének (néprajz, régészet, képzőművészet) megalapozása; különösen jelentősek ez időben a régészeti feltárások (az ásatások nagy részében Kada Elek polgármester is részt vett) és a néprajzi gyűjtések (Hermann Ottó és Madarassy László bugaci gyűjtései például). Ekkor alapozták meg a Városi Könyvtár állományát is, a városháza fölépülte után rendezték a Városi Levéltár anyagát. Sokáig lehetne még sorolni az akkori eredményeket, mert bizonyos, hogy a századfordulón teremtett és használt kulturális értékek java része máig ható fontosságú Kecskeméten. Az új Városházát például iratsokszorosítási célokra fölszerelték egy kőnyomda val, amit a hivatal hosszú évtizedeken át használt is. A gépek azonban lassan kikoptak a használatból, s a kőnyomda kövein újult meg a magyar sokszorosító grafika litográfiái ága a 60-as években Kondor Béla, Bálványos Huba, Ábrahám Rafael és mások Kecskeméten készült munkáiban. A századforduló összkultúrájának, műveltségének elválaszthatatlan része az építészeti kultúra, amelynek elsődleges megnyilvánulási módja maga az építészet, az épületállomány, amely nagymértékben megváltoztatta a mezőváros hagyományos építészeti képét. A korszak robbanásszerű változást hozott a városképben is, 113 hiszen a település centrumának arcképére akkor vésődtek a legvárosiasabb karaktervonások, amelyek már nem egy parasztváros, nem egy földszintes halmaztelepülés, hanem egy modern igények 113 POGÁNY Frigyes: Terek és utcák művészete. Bp. 1954. 176.
